A kutatás alapján nem lehet általánosítani, de érdemes mindig résen lenni
Azért valljuk be, elég riasztó a tény, hogy az alvás és a nappali ébrenlét kapcsolata mennyi későbbi problémához vezethet. Tekintve, hogy mai társadalmunkban, ahol folyamatos stressznek és maximális teljesítménykényszernek vagyunk sokszor kitéve, úgy tudunk csak lépést tartani a világgal, ha erőnkön felül viszünk véghez dolgokat.
Ha csak magamat veszem alapul, néha előfordul, hogy fáradtan kelek ki az ágyból, és úgy indulok neki a napnak, hogy azt gondolom, „csak ezt éljem ma túl”. És szerintem ezzel sokan így vagyunk.
Persze ez nem jelenti azt, hogy később demens leszek, legalábbis merem remélni, hogy azért a helyzet ennél jóval összetettebb, és hosszú út, illetve oda nem figyelés eredményezi az említett betegség kialakulását. A kutatók is hozzátették egyébként az eredmények kiértékelése során, hogy mindez csak feltételezés, és az eredményekből nem lehet általánosítani. A vizsgálatban ugyanis nem mérték objektíven az alvás mennyiségét vagy minőségét, ehelyett a résztvevők elmondásaira és emlékeire hagyatkoztak. Olvass még a témában
