Talán a tudás formája helyett inkább a cél számít
Egyre inkább azt érzem, hogy nem is az a kérdés, miből tanulok, hanem miért. Nem azt kell megfontolnom, hogy a tanfolyam vagy a könyvek beszerzése a jobb út, hanem azt kell alaposan átgondolnom, miért akarok tanulni. Ha csak azért jelentkezem valamire, mert „még ezt is tudnom kellene”, vagy, mert úgy érzem, valami izgalmasról lemaradok, akkor a lelkesedésem nagyon gyorsan el fog illanni (tapasztalat). Ha viszont valóban megmozdít valami belül, ha azt érzem, hogy ez most tényleg nekem szól, és nem utolsó sorban előre látom, hogyan fogom hasznosítani a megszerzett tudást, akkor aligha lehet bennem kétely. És ebből a szemszögből vizsgálva mindegy is, hogy egy képzésről vagy egy könyvről van-e szó. Lehet, hogy a fejlődés nem az új információk begyűjtését jelenti, hanem inkább elmélyülést, megerősítést abban, amit már amúgy is tudunk.
Most, hogy ezt így leírtam, talán már meg is van a válaszom. Lehet, hogy nem a tanfolyam vagy a könyv között kell választanom, hanem egyszerűen csak tisztáznom kell magamban, mire vágyom igazán. Fejlődni vagy elmélyülni? Még várni vagy lépni? Újat tanulni, vagy inkább beépíteni mindazt, amit már eleve tudok?
Lehet, hogy most nem a következő tanfolyamra kell befizetnem és nem könyveket kell rendelnem, hanem egyszerűen csak vissza kell térnem önmagamhoz. Mert néha a legnagyobb tanulás nem az új ismeretekről szól, hanem arról, hogy végre meghalljuk a saját válaszainkat. Olvass még a témában
