Ingázás alatt semmi?
De innen már csak rosszabb lett a helyzet, ugyanis a négyeshatoson reflexszerűen vettem elő magamnak a könyvemet, mert a napi kétszeri, majdnem egyórás ingázást olvasással szoktam elviselhetőbbé tenni. Itt hamar rájöttem, hogy megint multitaskingolok, és nem egy dologra figyelek, ezért elraktam a könyvet (és vele a telefont is, amit fél szemmel azért mindig nézek), majd 45-50 percig csak bámultam ki a villamos ablakán. Nem volt túl izgalmas.
A munka
Az öt nap alatt a legtöbbet abból nyertem, hogy munka közben igyekeztem csak egy dologra figyelni.
Alapvetően újságíróként nagyon nehéz nem megosztani a figyelmemet, hiszen mindig jön egy sürgős e-mail, egy lecserélendő kép, egy fontosabb hír, de annak is nehéz ellenállni, hogy Facebookon ne írjak vissza a barátaimnak, ha látom, hogy villog a telefonom. Viszont akárhányszor ez sikerült, harmadannyi idő alatt végeztem egy dolgommal, ahelyett, hogy fél napot húztam volna, mint a rétestésztát.
A munkahelyen mindenképpen megvan a létjogosultsága annak, hogy befejezzük a multitaskingot – ami magában elég fura, mivel alapvetően innen indult ki. Én legalább is mindenképpen hatékonyabbnak éreztem magam, amikor egyszerre csak egyvalamire koncentráltam, és igyekeztem minél előbb végezni vele. Olvass még a témában
A diagnózisod lehet ok, de nem kifogás – Miért kezdtük fegyverként használni a pszichológiai terminusokat?
Kapcsolatok rajzolása – Hogyan érdemes lezárni?
4 apró jel, ami elárulja: sokkal nagyobb szükségetek van a párterápiára, mint gondolnátok
Nyílt levél a férjeknek, akik szerint a feleségük „unalmas” lett, mióta anya
Az igazi kihívás az üresjáratok kitöltése volt: a már említett tömegközlekedés, a sorozatnézés, ami közben nem nassolhattam, és nem nyúlhattam a telefonomhoz sem (nem is akarom leírni, hányszor sikerült ezt teljesen betartani, annyira szomorú).
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
