A munka
Az öt nap alatt a legtöbbet abból nyertem, hogy munka közben igyekeztem csak egy dologra figyelni.
Alapvetően újságíróként nagyon nehéz nem megosztani a figyelmemet, hiszen mindig jön egy sürgős e-mail, egy lecserélendő kép, egy fontosabb hír, de annak is nehéz ellenállni, hogy Facebookon ne írjak vissza a barátaimnak, ha látom, hogy villog a telefonom. Viszont akárhányszor ez sikerült, harmadannyi idő alatt végeztem egy dolgommal, ahelyett, hogy fél napot húztam volna, mint a rétestésztát.
A munkahelyen mindenképpen megvan a létjogosultsága annak, hogy befejezzük a multitaskingot – ami magában elég fura, mivel alapvetően innen indult ki. Én legalább is mindenképpen hatékonyabbnak éreztem magam, amikor egyszerre csak egyvalamire koncentráltam, és igyekeztem minél előbb végezni vele.
Az igazi kihívás az üresjáratok kitöltése volt: a már említett tömegközlekedés, a sorozatnézés, ami közben nem nassolhattam, és nem nyúlhattam a telefonomhoz sem (nem is akarom leírni, hányszor sikerült ezt teljesen betartani, annyira szomorú). Olvass még a témában
