Láttunk olyanokat, amik felett a többség szemet huny
Amikor még csak ismerkedtem a növényi étrenddel, és úgy általában a veganizmussal, óhatatlanul is belefutottam olyan képekbe, videó részletekbe, amik örökre beleégtek a lelkembe. Szándékosan kerültem egyébként az ilyen dokumentumokat, mert mindig is érzékenyen érintettek ezek a dolgok – és milyen szomorú, hogy mégis szinte egész életemben támogattam az állatok kihasználására, kizsákmányolására épülő iparágakat. Ennek oka az, hogy én sem akartam szembenézni azzal, hogy a vágóhíd milyen hely, vagy, hogy milyenek az állatkísérletek, mennyit kell szenvedniük az állatoknak azért, hogy nekünk legyen egy új parfümünk, vagy éppen tollpárnánk. Szeretjük azt mondani, hogy ezek a szörnyűségek nem történhetnek meg Európában, és csak legyintünk rájuk, de ez nincs így.
Ha kicsit jobban figyeled ezt a témát, akkor észreveheted, hogy számos sajtó ír bezárásra kényszerített telepekről, kínzásokról, nem az előírásoknak megfelelően tartott állatokról. Számos olyan dolog működik a háttérben, amiről nem akarják, hogy tudjunk, mert onnantól kezdve nem is lenne gusztusunk a vásárláshoz és a többség lelkiismerete sem engedné meg, hogy támogassa, elfogadja ezeket a szörnyűségeket. Felsorolni sem lehet, milyen borzasztó dolgokat láttam, amik mindennaposak az állatiparban: az állatok forró vassal való jelölése, érzéstelenítés nélküli herélés, farok levágás, a hímcsibék élve ledarálása, zsákba rakása, élve nyúzás, de az agóra nyulak szőrét és a libák tollát is gyakran úgy tépik ki, hogy az állatok élnek. Amikor megtudod, hogy ez nem ritkaság, hanem a mindennapok része, akkor nagyon nehéz higgadtan szemet hunyni a felett, hogy valaki kritizál téged a vegánságod miatt, vagy a legkevésbé sem próbálja megérteni, miért gondolsz egyes dolgokra másként.
