Egy új tanulmány szerint körülbelül minden ötödik ember szenved mizofóniában, amely olyan állapot, amely negatív reakciót vált ki az ártalmatlan mindennapi hangokra, például a rágásra és a légzésre.
Magától értetődik, hogy imádod a párodat, de mivel valószínűleg te töltöd vele a legtöbb időt, biztosan van néhány dolog, amivel pillanatok alatt az idegeidre tud menni. Ha ezek közé tartoznak a mindennapi hangjai, például a rágás, az ásítás vagy a légzés, akkor nem vagy egyedül. A mizofónia sokkal gyakoribb jelenség lehet, mint ahogyan azt eddig gondolhattuk.
Ez az állapot gyakran túlmutat azon, amikor valakit egyszerűen csak bosszant egy hang. „A mizofónia a tehetetlenség és a csapdába esés érzését okozhatja, amikor az emberek nem tudnak elmenekülni egy kellemetlen hang elől” – mondta Jane Gregory, az Oxfordi Kísérleti Pszichológiai Tanszék vezető szerzője és klinikai pszichológusa egy nyilatkozatban. „Gyakran a mizofóniában szenvedők rosszul érzik magukat, amiért úgy reagálnak, ahogyan, különösen akkor, ha a szeretteik által adott hangokra reagálnak.”
A PLOS ONE folyóiratban megjelent tanulmányban a mizofónia súlyosságának és összetettségének megragadására kifejlesztett kérdőívet használtak. A felmérést 772, az Egyesült Királyság általános lakosságát reprezentáló emberrel végezték el. A megkérdezetteket a gyakori kiváltó hangokról és az érzelmi reakcióikról kérdezték egy 10 pontos skálán. Arról is megkérdezték őket, hogy ezek a hangok hogyan befolyásolják az életüket és a más emberekkel való kapcsolataikat.
A legalapvetőbb hangok jelentenek problémát a mizofóniával küzdők számára
A kutatók megállapították, hogy az Egyesült Királyság lakosságának körülbelül 18 százaléka szenved mizofóniában. A résztvevők körében a negatív érzelmi reakciót kiváltó gyakori hangok közé tartozott a hangos rágás, a szürcsölés, a horkolás és a hangos légzés. A magasabb szintű mizofóniára utaló hangok közé tartoztak a normális légzés, a léptek és a nyelés.
Bár nem világos, hogy ezek miért különösen idegesítőek, ha a szeretteink adják őket, van összefüggés a hang forrása és a hangok mizofóniás reakciójára gyakorolt hatása között. „Ez valószínűleg az agyban zajló memóriafolyamatoknak köszönhető. Nincs köze a mizofóniában szenvedő egyén és a másik személy kapcsolatához” – mondja Jennifer Jo Brout pszichológus, a Nemzetközi Mizofónia Kutatóhálózat igazgatója. „Ez a fontos tanulság. A kiváltó ok a hangtól való idegenkedéssel kezdődik, és nem a kapcsolatra utal.”
A mizofóniára jelenleg nincs kezelés, de a tudományos kutatók körében egyre nagyobb az érdeklődés az állapot megoldásának megtalálása iránt. „Folyamatban van a kutatás, és nagyon hasznosak lehetnek a megküzdési készségek, amelyek segítenek az embereknek megnyugtatni a testet és újraértelmezni az érzelmeiket” – mondja Dr. Brout. „A hagyományos expozíciós terápia károsnak bizonyult, és kerülendő.”