Ez az én utam – és jobban érzem magam tőle
Ételérzékenynek lenni nem könnyű – de nem is tragédia. Idő, türelem és nyitottság kellett hozzá, hogy kialakítsam a saját utamat, és ma már nem érzem tehernek. Sokkal inkább egy új nézőpontnak, ami segített jobban odafigyelni magamra, az egészségemre, és arra, mit eszem nap mint nap.
Nem várom el, hogy mindenki átérezze, milyen glutén, tej és nagyrészt tojás nélkül élni – de ha kicsit jobban figyelünk egymásra, kevesebb lehet a félreértés, és több az elfogadás a közös asztalnál is.






