Nem egyszer hallani nőktől, hogy úgy érzik, nem egy partnerrel élnek együtt, hanem egy „nagyra nőtt gyerekkel”. És bár barátnők közötti beszélgetésekben ezt a mondatot leginkább cinkos nevetés szokta követni, mostanában egyre többet gondolkodom azon: miért fogadtuk el ezt a felállást?
A régi minta: anya gondoskodik, apa elvan
Anyáink generációjában mindez persze teljesen megszokott volt. „Apu dolgozik, anyu intéz mindent” – ment a klasszikus forgatókönyv, még akkor is, ha anyu is dolgozott. A háztartás, a gyerekek, a család menedzselése természetesen az anyára hárult, miközben sokszor a férfi nem is tudta, hova való a törölköző, vagy mit kér a gyerek az uzsonnába. Nem is várták el tőle.
Ez a dinamika a legtöbb nő számára ma már idegen – legalábbis elméletben. A jelenlegi felnőtt generáció már sokkal tudatosabb: egyenlőségről beszélünk, párkapcsolati munkáról, közösen hozott döntésekről. Olvass még a témában
3 párkapcsolati kérdés, amire a férfiak és a nők teljesen máshogy reagálnak
„Bókolok és elkérem a számát” – Férfiak, hogyan fűzitek a nőket?
„Valaki végre újra nőnek lát” – A legjobb szerető mindig abból az elhanyagolt feleségből lesz, akin otthon átnéz a férje
„Felhívta a menyasszonyomat és azt hazudta neki, hogy vertem.” Történetek exek bosszújáról
A gyakorlatban viszont még mindig sok nő találja magát olyan helyzetben, ahol ők azok, akik mindent fejben tartanak, érzelmi munkát végeznek, és a párjuk helyett is gondolkodnak.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
