Alaposan újra kellene gondolnunk a mesekönyveket, ha meg akarjuk szerettetni a gyerekekkel az olvasást 

Alaposan újra kellene gondolnunk a mesekönyveket, ha meg akarjuk szerettetni a gyerekekkel az olvasást 

Címlap / Életmód / Család / Alaposan újra kellene gondolnunk a mesekönyveket, ha meg akarjuk szerettetni a gyerekekkel az olvasást 

Hihetetlen, de már 10 éve, 2012-ben írtam a szakdolgozatomat olvasásszociológiából. Már akkor is számos aggály felmerült a kutatási eredményekből, és azóta egész biztos, hogy csak romlott a helyzet.

Ezért leginkább az internet általánossá válása tehető felelőssé, és persze az, hogy egyszerűen megváltozott körülöttünk a világ. Manapság már nem lehet és természetesen nem is szabad teljesen elzárni a gyerekeket az online világtól – mi is rákényszerülünk, hogy szinte mindent így intézzünk. Online bankolunk, követjük a híreket és az időjárást, így tartjuk a kapcsolatot a szeretteinkkel és így is nézzük a gyerek jegyeit a virtuális naplóban. Hátrányba kerülnek, ha nem tanítjuk meg őket, hogyan használják a készülékeket, mire figyeljenek, hogyan védjék meg magukat virtuálisan. Ezek mellett háttérbe szorulnak a mesekönyvek és az olvasás is.

Közben viszont nem egyszerű a dolgunk: a most szülővé érett generáció még nem igazán használta abban az életkorban az internetet, amiben a mai gyerekeknek már alapvető a jelenléte. El kell ismerni azt is, hogy az olvasás nehezen tudja meghaladni azt az ingerküszöböt, amit pl. a tableten és telefonon futó játékok jelentenek. 

A tévét szorította le a ranglistáról az internet

Amikor a szakdolgozatomat írtam, akkor az internetnek még szinte elenyésző volt a szerepe, ellenben már az alsós (!) gyerekek csaknem 100%-ának saját tévéje volt a szobájában. Elmondásuk szerint – legalábbis a többségi eredmény alapján – senki sem ellenőrizte, mikor és mit néznek rajta. Bizonyos, hogy így is bele tudtak futni a gyerekek olyan tartalomba, ami nem az ő korosztályuknak való. Az internet viszont, ahol kapcsolatba léphet velük bárki, a felnőtteknek szóló filmeknél jóval veszélyesebb lehet. 

Szóval nem egyszerű meghúzni a határt, felkészíteni a gyerekeket a virtuális világra, egyszerre megmutatni nekik az internet előnyeit és hátrányait. Főleg nem könnyű, hogy ezek mellett még arra is figyeljünk, hogy megszerettessük velük az olvasást, mikor jóval kézenfekvőbbnek tűnik megnézni egy mesét. 

A te példád nagyon sokat nyom a latban

A kutatások szerint nagy hatással van a gyermekekre a példa, azaz, hogy lássák a szüleiket is olvasni, hiszen mérvadó számukra, mit mutatunk nekik. Ez az olvasásra egyaránt igaz, ráadásul a tanulmányok alapján az anya szerepe jelentősebb. Nagyobb arányban váltak felnőttkorukban olvasóvá azok, akik többször látták, hogy édesanyjuk forgatta a könyveket. Azonban nem csak arra érdemes figyelni, hogy nekünk legyen kéznél könyvünk, hanem arra is, hogy a gyerekeknek olvassunk mesét – és persze nekik való mesét.

millann/istockphoto.com

Az azonosulás érzését hiányolják leginkább a gyerekek a mai mesekönyvekből

Egy friss kutatásban megvizsgálták a kutatók, miért lombozódnak le a gyermekek, ha nem megfelelő mesét hallanak, illetve miért van az, hogy 10-ből 6 gyerek elvesztette az érdeklődését az olvasás iránt az elmúlt években. Azt gondolhatnánk, hogy manapság a mesék mindennél jobban a gyerekekhez szólnak, ráadásul nagyon széles a választék, tele vannak a boltok mesekönyvekkel. Ugyanakkor kiderült az is, hogy a gyermekek egyharmada nem érezte magát képviselve a történetekben. Mivel nincs meg az azonosulás érzése, érhető, hogy megszűnik az érdeklődés is.

Felnőttként, a saját példámon keresztül is látom, hogy nem érek a végére azoknak a könyveknek, amelyek nem érdekelnek igazán, vagy (aktuálisan) nem tudok azonosulni velük.

A mostani tanulmányban 6-12 éves gyerekeket vizsgáltak. Kiderült, hogy 74%-uk rendszeresen olvas, de azt érzik, hogy a karakterek mindig ugyanúgy néznek ki, ugyanolyanok és nem képviselnek különféle nézeteket, személyiségeket – egy idő után automatikusan unalmassá válnak. A lányok ráadásul mással is szembesülni kénytelenek: 50%-uk nem találkozik olyan karakterrel, akivel teljesen azonosulni tudna. 39% szerint pedig a főszerep mindig a fiúké, ők aratják le a babérokat és ők is állnak a központban.

A szülők véleménye szintén negatív, csupán 13%-ban látták úgy, hogy rendben vannak a mesekönyvek és a különféle kisebbségek is szerephez jutnak, elfogadásra tanítva ezáltal a gyermekeket. 62%-ban úgy vélték, hogy a gyermekük hajlamosabb lenne olvasni, mesét hallgatni akkor, ha a főszereplőkkel több hasonlóságot tudnának felfedezni.  

Cecilie_Arcurs/istockphoto.com

A sokszínűség hiánya hátrányosan hat az olvasás iránti vágyra

A szülők szerint gond, hogy a gyermekek nem látnak a könyvekben testi fogyatékosságot, nemi, identitásbeli különbséget és különféle vallási meggyőződéseket. Ritkán vannak jelen a mesekönyvekben a különféle betegségek, allergiás tünetek, vagy akár a szemüveg, fogszabályzó viselése, a diszlexia. A szülők úgy nyilatkoztak, sokszor nem találnak módot arra, hogy megfelelően megismertessék gyermekeikkel ezeket a különbözőségéket, vagy azt, hogy azok teljesen normálisak és elfogadhatóak. Kiemelték azt is, fontos, hogy a gyerekek képviselve lássák magukat az általuk fogyasztott tartalmakban, beleértve nem csak a könyveket, hanem a filmeket is. 

A gyerekek nem akarnak mást, mint részesei lenni a történetnek. Kutatásunk rávilágított, hogy egyeseknek ez sikerül, másoknak viszont nem” – mondta Asi Sharabi, a Wonderbly vezérigazgatója és társalapítója. „A történetek szempontjából létfontosságú, hogy a gyermekek érezzék, kötődni tudnak a meséhez, vagy akár egy-egy szereplő karakteréhez. A kutatók szerint a szülők is tudják ennek fontosságát, és igyekeznek megfelelő tartalmat keresni. Olyanokat, amelyek képesek jobban reprezentálni gyermekeiket.

Sajnos úgy tűnik, küzdünk a választással, hiába a széles skála, amiről válogathatunk. Legalább minden második szülő, a megkérdezettek 58%-a mondta, nehezen talál olyan könyveket, amelyek tökéletesen passzolnak gyermekeikhez. Pedig ez igazán fontos lenne:

Amikor a gyerekek egy történet hősének tekintik magukat, akkor elhiszik, hogy bármire képesek. A könyvek emellett alkalmasak oktatásra, tájékoztatásra, befolyásolják azt, miként látják a felnövekvő generációk a világot. A személyre szabás segíteni tud abban, hogy a gyerekek kapcsolódni tudjanak a történetekhez. Ezáltal sokkal fogékonyabbá válnak arra, hogy megértsék és elfogadják a mesék üzeneteit, tanulságait.” – zárta gondolatait Asi Sharabi.

VIDEO Ők lesznek 2024 legszerencsésebb csillagjegyei

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!