Ősi bölcsesség
Dancs Marianna meseterapeuta szerint mindenkinek van egy saját meséje, amely végigkíséri az egész életútján, és csak egy döntésen múlik, hogy ez tudatos vagy sem. A döntés arra irányul, hogy az ember elindul az önismeret, a tudatos személyiségfejlődés útján, és ehhez eszközöket, módszereket választ. A meseterápia egy olyan lehetőség, amelyben az ősi bölcsességet hordozó mesék azonosulási mintakészletükkel megmutatják, honnan jövünk, hol tartunk, és ami más módszerekhez képest plusz, az a „hogyan tovább” kérdésre adott válasz. A mesék – különösen a népmesék, azokon belül is a varázs- vagy tündérmesék – mindig is azt a szerepet töltötték be, hogy segítséget, mintákat adjanak az emberi élethez.
„A mesékben olyan ősképek vannak jelen, amelyek valamennyi ember közös – bár nem tudatos – tapasztalati világához tartoznak. Ezek a képek többféle módon is segítenek tájékozódni mind a fizikailag érzékelhető, mind a fizikain túlmutató világban. A mesék lelki életünk valós mozzanatait ábrázolják, így mutatták meg mindig és mutatják meg napjainkban is a mesehallgató embernek, hogy milyen a női és a férfi magatartás-minta (a királyné vagy a legkisebb királylány, a király vagy a királyfi alakjában), hogyan bánjunk az idős, nagy élettapasztalattal rendelkező emberekkel, mit tegyünk, ha valaki segítséget kér tőlünk, és azt, hogy a hős a gonosz leküzdésével leli meg a jót, ami talán az emberi fejlődés és átalakulás legfontosabb példaképe. Az ilyen, a mindennapi életben is használható tudások mellett a mesék megmutatják a tündérek, törpék, óriások világát és természetét is” – magyarázza a szakember.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
