Érdemes elgondolkoznunk azon, hogy pár év alatt mennyit fejlődtek a mesékben a lány és a női szereplők. Régen az ártatlan, szerelemre vágyó, kedves, türelmes, csendes, titokzatos, gondoskodó, odaadó lányalak jelent meg a mesékben, mely egyfajta tradicionális nő szerepet jelentett. Ma egy amazontípussal találkozhatunk, aki céltudatos, kalandra vágyik és maga irányítja az életét. Hogy minek köszönhetőek ezek a változások?
Meséink mindig régi időkre nyúltak vissza, a hagyományos világ szabályait képviselték, azonban mivel szükséges elsajátítani a mindig aktuális világ normáit, ezért újabb meséknek kell közvetíteniük azokat a motívumokat, amelyek által a gyermek felkészül a társadalomra.
Tehát elmondhatjuk, hogy a mese fontos része a szocializációs folyamatnak. Ma már tény, hogy a női szerepek megváltoztak – persze ez hatással van a férfi szerepre is, gondoljunk csak például az egyre több mesében kifigurázott buta, de szépfiú hercegekre és a szegény fiú értékes, bátor jellemére -, a két nem közötti határok már nem olyan élesek, ennek következtében egy újfajta nőtípust közvetítenek a mesék. Olvass még a témában
Te hogyan veszed a levegőt? A „jó légzés” éltet, nyugtat és gyógyít
Festői szépségű borsodi falu, Mályinka rejti a Málna Majort, a mesés vendégházat, ahol mennyei lekvárok és kencék is készülnek
A tavaszi szorongás létező jelenség – a pszichológusom szerint is
„Nem lettem erősebb, csak lelkileg sérült” – Hogyan változtatta meg a pszichédet a trauma?
Bettelheim szerint „a gyermekek már nem a nagy család vagy a jól integrált közösség biztonságos közegében nőnek fel”. Ezért ma még fontosabb, mint a régi meséink keletkezésének idején, hogy a modern kor gyermeke megismerkedjen olyan hősökkel, akik egyedül vágnak neki a világnak, és bár induláskor még nem tudják végső céljukat, bíznak magukban, és a helyes utat követve, meg is találják biztos helyüket a világban.
