Amikor a kötelesség kedvességgel társul
„Apukám lábát egy műtét után naponta kötözni kellett, így hétvégén is. Aki ügyeletes vagy soron következő volt, azt küldték ki éppen a hétvégi napon. Tél volt, január, hideg.
Egy szó nélkül házhoz jött és nagyon kedves is volt.
Anya pénzzel akarta megköszönni neki, és azt mondta a hölgy, hogy szó sem lehet róla, neki ez a munkája. Nekem ez megmaradt. Jól esett nekünk, hiszen a szerettünkért tette.”
– (Bella)
Olvass még a témában
