Vágjunk is bele!
Mivel az elmúlt pár évben számottevően megnőtt a tonic választék – egyes változatokat a keserűbb, míg másokat az édesebb irányba toltak el -, a kedvenc ginünkből viszont jó eséllyel csak egy van, így célszerű az ebben domináló ízjegyekből kiindulni.
Abban az esetben, ha mondjuk egy klasszikus, csakis borókával ízesített gin tartozik a kedvenceink közé, akkor egy klasszikus, plusz ízt szintén nem tartalmazó, Thomas Henry tonic-kal nem lőhetünk mellé. De persze egy ilyen ginhez az enyhén citrusos jellegű, akár boróka felhasználásával készült nedű is remekül passzol.
Egy karakteres, édeskésebb jellegű párlat mellé viszont már ideálisabb választást jelenthet egy kevesebb cukortartalmú, fanyarkásabb tonic. Hogy egy példát is említsünk: a többek között citrusos Skully Orientallal például remek egyveleget alkot egy Three Cents dry tonic.
Mi a helyzet a virágok lepárlásával készült gineket illetően?
A Bruichladdich saját készítésű ginje, a “The Botanist” névre hallgató párlat talán a legjobb, amit példaként ehhez a ponthoz fel tudunk hozni.
A boróka, a bodza, az almamenta, a zsályalevél, a mocsári mirtusz, a turbolya, a mezei aszat, a bors- és a vízi menta, a hangavirág, a bakszakáll, a varádicskóró, a galagonya virág, a citromfű, fekete üröm levél, a kakukkfű, a rekettye, a fehér és réti lóhere, a nyírfa levél, a kamilla és a tejoltófű felhasználásával készül.
Ennek köszönhetően pedig kivételesen komplex, virágos ízvilággal rendelkezik, amelyet egy bodzavirágos Thomas Henry tonic remekül kihangsúlyoz, méghozzá anélkül, hogy túlzottan előtérbe helyezné.
Beszéljünk kicsit a “navy-strength” ginekről is!
Ezt a mindössze a kilencvenes évek eleje óta létező kifejezést azokra az italokra használják, amelyek 57% alkoholtartalommal bírnak. Emiatt az extra alkoholos íz miatt egyébként remek koktél alapanyagokként szolgálnak.
Mivel ezek a ginek jóval ütősebbek a hagyományos társaiknál, az esetükben lényegében el is felejthetjük a hozzávalók megszokott arányát, ami az ⅓ gin és ⅔ tonic. Az ízharmónia eléréséhez kevesebb ginre és több tonic-ra van szükség. Lehetőleg egy erősebb ízesítésűre, mint amilyen például az aromás Fever-Tree.
A szuper koktél
A gin tonic olyan, mint a jin és jang, két eltérő ízvilág harmóniája egyesül egymással a szánkban. Ezért is kell feltétlenül figyelnünk az arányokra, amikor keverünk magunknak egy hűsítőt.
