Egy egészséges várandósság az egyik legcsodásabb, legkülönlegesebb időszak egy pár, egy nő életében, de az valószínűleg senkit nem lep meg, hogy természetesen ez az idő rengeteg szorongásra is ad okot. A test megváltozása, a felmerülő kérdések – vajon minden rendben lesz a babával? problémamentes lesz a szülés? mindennel elkészülünk, mire a kicsi érkezik? jó anya lesz belőlem? – időről időre mindenkit elgondolkodtatnak.
Bár a segítő, támogató környezet, illetve az, ha mentálisan fel vagyunk készülve az anyaságra, természetesen segít, a terheskori depresszió – ahogyan bármilyen életkorban, élethelyzetben jelentkező depresszió sem – nem azt mutatja, hogy valaki nem áll készen, nem lesz jó anya, vagy nem elég erős.
Hiába, hogy a társadalmi elvárás szerint a várandósságnak és az anyaságnak kizárólag a boldogságról kellene szólnia, a depresszió olyan érzelmi állapot, ami fölött a betegnek nincs kontrollja, a környezete felől érkező nyomás vagy rosszallás – örülnöd kellene! ne legyél szomorú, mert árt a babának! milyen anya lesz az ilyenből, minek az ilyennek gyerek? – csak még inkább megnehezíti a kismamáknak, hogy beszéljenek az érzéseikről, segítséget kérjenek és kapjanak, pedig ez 20 évig is kitarthat a terheskori depresszió elengedhetetlen lenne az egészségük szempontjából.
