Egy belize-i barlangban az ősi maja vallási áldozatok részletei látnak napvilágot arról, hogyan játszották újra az egykori civilizáció teremtéstörténetét.
Az 5 kilométer hosszú földalatti ATM-barlangrendszer több mint 1000 éven át háborítatlanul feküdt. A helyiek 1986-ban újra fedezték fel a bejáratát, és röviddel ezután Thomas Miller hidrológus csontvázakat talált benne. A következő évtizedekben a szokatlanul érintetlen ATM-barlang sok tanulmány tárgya lett. A tudósok és a rettenthetetlen utazók bepillantást kaptak a maja vallásba és társadalmába az ie. 700-900 körüli időkből.
Az ezen és más belize-i helyszíneken végzett kutatások alapján a régészek megtudták, hogy a maják mélyen bemerészkedtek a barlangokba, hogy valamilyen módon kapcsolatba lépjenek istenségükkel. Ezeknek a szertartásoknak és rituáléknak a sajátosságait – és azok okait – viszont továbbra is rejtély övezte.
Az új módszertan
Aztán 2021-ben két régész, aki évtizedek óta itt dolgozott, új módszertant vezetett be e rejtélyek megfejtésére. A Kukoricaisten feláldozása: A teremtés újrateremtése Actun Tunichil Muknal főkamrájában című írásukban Holley Moyes professzor és dr. Jaime J Awe elmagyarázta, hogyan tudtak bonyolult képet alkotni a vallási szertartásokról a hátrahagyott csontvázak és műtárgyak térbeli elrendezésének tanulmányozásával. Meg tudták mondani, hol állnak a maják a szertartások közben, mely mitikus történeteket játsszák újra, mely isteneket személyesítették meg. Az is kiderült, hogyan áldozták fel a szerencsétlen kiválasztottakat.
Nincsenek első kézből származó beszámolók arról, hogy mi történt a maja barlangi szertartásokon. Az új elmélet olyan emberi szinten kelti életre a vallási szertartásaikat, amelyet eddig elképzelni sem lehetett. Moyes és Awe azt állítja, hogy a maják a Popol Vuh, a maja teremtés mítoszának kidolgozott, teátrális és halálos újrajátszását állították színpadra. Ezzel arra ösztönözték isteneiket, hogy a világ “újraszülessen”. Mindezt nem sokkal az előtt, hogy a szárazság és a politikai zűrzavar a 10. században a maja civilizáció bukásához vezetett.
„Ez valószínűleg az egyik legfontosabb régészeti barlang a világon, főleg azért, mert nem rabolták ki”– mondta Moyes. „És ez egy kalandos barlang; hogy odaérj, átmész a dzsungelen, átmész a vízen, és megtapasztalhatod azt az utat, amelyen a maják jártak oda.”
De mi történt itt a rituálék során?
A Popol Vuh teremtésmítoszban két istenszerű figura, a Hős Ikrek, az alvilágba utaznak hogy egy labdajátékot játszhassanak Xibalba uraival. Az ikrek elveszítik a játékot, és azonnal feláldozzák őket. Ezután újabb hős ikrek sora következik, hogy megbosszulják apjukat (az egyik eredeti hős ikret), és végül nyerjenek. Bosszúálló apjuk Kukoricaistenként születik újjá, akiből aztán minden emberi élet létrejön. A Hős Ikrek pedig megbüntetik Xibalba Urait, akik onnantól kezdve csak olyan felajánlásokat kaphatnak, amelyek valamilyen módon megsérültek.
Az ATM-barlangban található bizonyítékok arra utalnak, hogy ez volt az a mítosz, amelyet a maják újrajátszottak, amikor kétségbeesetten próbálták megküzdeni Xibalba uraival. Akárcsak a Hős Ikrek, törött áldozatokat hoztak az alvilág urainak, és emberáldozatokat mutattak be, hogy a Hős Ikrek halálát újrateremtsék.