Ne tekints a fiadra lelki támaszként!
Sokszor nehéz nem megosztani gyermekeinkkel a nehézségeinket, hiszen ott vannak, hallják, érzik a gondjainkat. Nem is kell, hogy elrejts az érzelmeidet, de fontos határt húznod. Ha állandóan a fiad vigasztal, ha ő az, akinek kiöntöd a szívedet egy nehéz nap után, akkor túl nagy súlyt pakolsz rá.
Ez „nemcsak” az ő gyerekkorát veszi el, hanem arra is megtanítja, hogy neki kell megoldania a nők problémáit. Felnőttként pedig újra és újra olyan kapcsolatokban köthet ki, ahol érzelmileg elérhetetlen partnereket próbál meghódítani, vagy épp megmentő szerepbe kényszerül és minden terhet magára vállal. Ha úgy érzed, szükséged van lelki támaszra, az teljesen rendben van – csak ne a gyereked legyen a választott személy!
