Akár évekkel is megrövidítheti az életünket a magány

Akár évekkel is megrövidítheti az életünket a magány

Címlap / Életmód / Lélek / Akár évekkel is megrövidítheti az életünket a magány

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a magány nemcsak mentális egészségi problémákhoz vezethet, hanem akár olyan betegségek megjelenését is előidézheti, mint a demencia. Most egy új tanulmány szerint az időskori magány érzése akár 5 évvel is megrövidítheti az életünket. 

A szingapúri Duke-NUS Medical School beszámolója szerint azok a felnőttek, akik alkalmanként, magányosnak érzik magukat, évekkel korábban elhunynak, mint azok a társaik, akik ugyanezt nem mondhatják el magukról. Fontos, hogy itt valóban alkalmi magányról van szó, nem pedig arról, mikor valaki folyamatosan egyedül érzi magát!

„Megállapítottuk, hogy a magányos, idősebb felnőttek rövidebb életre számíthatnak, mint azok a társaik, akik nem érezték magukat ugyanígy”

– mondta a tanulmány vezető szerzője, Rahul Malhotra.

Több szempontból is komoly fordulópont volt 2019

Az elöregedő társadalom jelentős lépcsőfokához érkezett 2019-ben. Ekkor nem csak a világjárvány kezdett végigsöpörni a világon, hanem az a tény is, hogy ez volt az első év, amikor a 30 év feletti felnőttek a világpopuláció felét kitették. Ez volt a feljegyzések szerint az első ilyen év a történelemben. Ennek egyik eredménye pedig az, hogy idősek magánya társadalmi és közegészségügyi kérdéssé vált.

Ez már csak azért fontos dolog napjainkban, mert a járvány idején nagyon sok idős ember a megszokottnál is komolyabb mértékben kényszerült elzárkózni. Ritkultak a személyes kontaktusok, a családi összejövetelek, nem is beszélve a szociális intézmények bezárásáról. Ráadásul úgy tűnik, ennek az egésznek még korán sincsen vége. 

A magány megrövidíti az életet
motortion/depositphotos.com

Kevesebbet és rosszabb minőségben élnek a magányos felnőttek

A most publikált tanulmányban azok a 60 év feletti emberek, akik magányosnak érezték magukat, átlagosan 3-5 évvel éltek kevesebbet, mint a társaik. A 70 éves korosztályban a várható élettartam ennél kicsit jobb volt, a hasonló életkörülmények „csak” 3-4 évvel csökkentették az élettartamot. 80 felett ugyanez az arány ismét csökkent 2-3 évre. 

A tanulmány azt is feltárta, hogy azok az idősek, akik magányosnak érzik magukat, életük hátralévő részében várhatólag egészségi állapotuk egy másik mutatójában szintén romló tendenciát mutattak.

Nem csupán úgy gondolták, hogy kevesebbet fognak élni, hanem azt is vélelmezték, hogy az egészségi állapotuk rosszabb lesz. Kisebb eséllyel tudnak korlátozások nélkül, önellátóan élni. Ez tehát azt jelenti, hogy a magányos idősek nem csak előrevetítik saját maguk számára, hogy megrövidül az életük, attól is tartanak (úgy tűnik, jogosan), hogy komolyabb egészségügyi problémáik lesznek, és gondozásra szorulnak majd. 

A kutatók szerint az eredmények különösen relevánsak az olyan országokban, mint Szingapúr. Itt az elöregedő társadalom éppúgy jellemző, mint a kollektivista, azaz társadalomközpontú gondolkodásmód. (Tehát az egyén kevésbé lényeges individuum, sokkal inkább a társadalom aktív tagja).

Mivel ezekben a társadalmakban lényegesebb az emberek közötti összekapcsolódás, a tanulmány szerzői szerint a magányos lét erőteljesebben érezteti káros hatásait, mint azokban az országokban, ahol az egyén önmagában is jobban értékelhető. 

A problémát felismerve, világszerte egyre növekvő politikai érdeklődés mutatkozik a kérdés iránt. 2018-ban az Egyesült Királyság pl. nemzeti stratégiát indított el a magány leküzdésére, és 2021-ben Japán is kinevezte a „magány miniszterét ”. 

VIDEO Téli horoszkóp 2023

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!