A szex közbeni orgazmus egyik felelősének az úgynevezett G-pontot tekintik, szakértők szerint azonban még az sem biztos, hogy egyáltalán létezik.
Hiába azonosították azt a területet, ahol elvileg megtalálható, az 1950-es évek óta nem sikerült meggyőző orvosi bizonyítékot szerezni arról, hogy a férfiak Szent Grálja, a női orgazmus netovábbja valójában ott van, ahol, sőt, hogy nem városi legenda maga a létezése.
Ernst Gräfenberg német származású ausztrál tudóshoz kapcsolódik, aki 1950-ben publikálta egy tanulmányban a felfedezést, miszerint létezik egy olyan terület, amely a női szexualitásban rendkívül fontos szerepet játszik. Az orvoskozmetológia szakemberei körülbelül 2-5 cm-re azonosították a hüvely felső hasi oldalán azt a testterületet, amely kicsit érdesebb, mint a környezete és olyan, mint egy kis borsónyi-babnyi szivacs, ami szexuális izgalom hatására megduzzad. A G-pont valójában az 1980-as években lett a szóbeszéd tárgya, ekkor kezdték a nők (és a nekik örömet szerezni vágyó férfiak) a vaginális orgazmus elérése érdekében keresni, hogy a saját G-pontjuk vajon hol található.
Az orvoskozmetológia meghatározása azonban nem jelent egyben anatómiai meghatározást is, a G-pontot pedig valójában fizikai megtestesülésében soha nem sikerült megtalálni, kutatással igazolni. Kevesen tudják, hogy hiába van benne a köztudatban, a szakma a G-pontot valójában egyszerű tudományos spekulációnak, sőt, egyenesen tévhitnek tartja.
2012-ben Dr. Amichai Kilchevsky urológus átnézett 29, a G-ponttal foglalkozó tanulmányt, de nem talált döntő bizonyítékot arra, hogy valójában létezhet. Nyolc évvel később egy másik kutatócsoport hasonló metaanalízist készített, és ugyanilyen eredményre jutott.
Szexpszichológusok szerint a G-pont létezése egyenesen ronthat a szexuális életen, mivel sok nő úgy gondolja, hogy kielégítő szexuális aktus vaginális orgazmus nélkül nem létezik.
Ez olyan stresszt rak a párokra, hogy nemcsak nem lesz jobb a szexuális életük, de görcsösebbé válhat, hiszen csak arra fókuszálnak, hogy mi a baj, mi nem stimmel, ahelyett, hogy olyan módokat keresnének, amellyel mindkét fél élvezni tudja a szexet. Moushumi Ghose szexuálpszichológus szerint, ha van is G-pont, az sem biztos, hogy a megtalálása garantálja az orgazmust, ehhez ugyanis több faktor együttállása szükséges.
Ennek ellenére a vaginális orgazmus és a G-pont hajszolása mindkét félnek frusztrációt okozhat: az egyiknek azért, mert úgy érzi, nem tudja kielégíteni a párját, a másiknak viszont azért, mert enélkül úgy érezheti, kimarad valami fontosból, valami izgalmasból.
A pszichológus szerint egyébként teljesen mindegy, hogy van-e G-pont, vagy nincs, és nem erre kellene koncentrálni: sokkal inkább arra, hogy a szexuális együttlétet mindkét fél élvezze, görcsölés, szorongás és frusztrációk nélkül. Úgy gondolja, hogy vaginális orgazmus G-pont nélkül is elérhető.
Annak ellenére egyébként, hogy a G-pont létezése egyáltalán nem is bizonyított, már léteznek eljárások a plasztikai sebészetben, amelyek során „feltöltik” a G-pontnak állítólagosan helyet adó területet, amelyek a G-pont mesterséges kiemelésével fokozzák az orgazmus intenzitását. A néhány perces kozmetikai műtét során, a G-pontként azonosított testterület mögé injektált hyaluronsav-gél érzékenyebbé teszi a hüvelyfalat és az így kissé kiemelkedő terület pontosabban azonosíthatóvá válik. Persze abból kiindulva, hogy a G-pontról vajmi keveset tudunk, és az sem biztos, hogy létezik, az ilyen eljárások hitelessége elég erősen megkérdőjelezhető.