Kikapcsolódás / Szórakozás / Otthon

A legtökéletesebb első mondatok, amikkel valaha könyvek kezdődtek: felismered, honnan vannak?

Vannak könyvek, amelyek már a legelső mondat után magukkal ragadnak, és nem is eresztenek az utolsó oldalig. A világ talán legtöbbször idézett első mondata a Moby Dick legelső sora: „Szólítsatok Ishmaelnek.” De mi a helyzet az alábbi remekbe szabott mondatokkal? Felismered, honnan vannak?

„A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.”

Lev Tolsztoj: Anna Karenina. (Németh László fordítása.)

A zseniális orosz író 1878-ban megjelent regényét sok író a valaha készült legjobb műnek tartja. A több mint 800 oldalas regény egy tucatnyi jelentősebb szereplővel dolgozik, és egyetlen alkalommal sem bicsaklik meg.

Az Anna Karenina hűséggel, árulással, családdal, házassággal de az orosz társadalommal, sorssal, városi és vidéki élettel is foglalkozik. Az Anna Karenina első mondatát rengetegszer idézték már, de ha még nem tetted, érdemes elolvasni a regényt – vagy érdemes újraolvasni is! – hiszen csupa ilyen nagyszerű mondat követi sorban.

 

„Kedves Nettie, többé nem Istennek írok, hanem neked.”

Alice Walker: Bíborszín. (Dezsényi Katalin fordítása.)

Alice Walker 1982-ben megjelent Pulitzer-díjas levélregényét 1987-ben Steven Spielberg filmesítette meg, de az ilyen és ehhez hasonlóan elemi, téren és időn átívelő mondatok miatt mi mégis a könyv mellett tesszük le a voksunkat – pedig a film sem rossz, sőt!

A történet főhőse, az afroamerikai gettó patriarchális, szexista szabályainak fogságában vergődő Celie a kiúttalanságból kezdetben a spiritualitás világában próbál megnyugvást és feloldozást keresni, azonban hamarosan ebben a világban is felismeri a fehér férfiak elnyomó rendszerét.

A könyv egyszerre szól nőiességről, útkeresésről, elnyomásról a éppúgy a nemek, mint a rasszok között. Karafiáth Orsolya azt írta a regényről, hogy az durva nyelvezete és nehéz sorsú szereplői ellenére is a csodák könyve, tanúságtétel a szeretet ereje mellett.

 

„Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta.”

Rejtő Jenő: A három testőr Afrikában. 

Nem volt kérdés, hogy Rejtő Jenő szerepelni fog ezen a listán, csak azon gondolkodtunk, hogy melyik regényét is válasszuk. A stilisztika hercege ugyanis nem teketóriázik sokat, rendszerint már könyveinek legelső mondatával megpörgeti körülöttünk a világot, kiforgat minden józan elvárásunkat és mosolyt csal az arcunkra. 

Végül A három testőr Afrikában mellett döntöttünk, de választhattuk volna a Piszkos Fred, a kapitányt („Uram! A késemért jöttem! ”), Az előretolt helyőrséget („Galamb nekirepült a falnak, de a következő pillanatban már úgy vágta szájon a vitorlamestert, hogy ez meglepetésében lenyelt egy negyed font bagót, ami a szájában volt, és percekig csuklott utána.”) vagy akármelyik könyvét.

 

„Hosszú évekkel később, a kivégzőosztag előtt, Aureliano Buendía ezredesnek eszébe jutott az a régi délután, mikor az apja elvitte jégnézőbe.”

Gabriel García Márquez: Száz év magány (Székács Vera fordítása.)

A minden idők egyik legnépszerűbb könyvének is tartott Száz év magány Márquez mágikus-realista világába repíti el az olvasót, és már rögtön az első mondatban benne van minden, amire a regényben számíthatunk: család, emlékezés, tragédia.

A kolumbiai író 1967-ben kiadott könyve már az első mondatával berántotta különös színterébe az olvasót, és egyszer és mindenkorra, talán már ezzel az egyetlen mondatával, de az ezt követőekkel biztosan, ráirányította a figyelmet az addig méltatlanul mellőzött latin-amerikai irodalomra.

 

„Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot.”

Esterházy Péter: Harmonia Caelestis. 

A 2000-ben megjelent regény a galántai herceg Esterházy Pál által komponált, 1711-ben megjelent, 55 kantátából álló gyűjteményről kapta a nevét. A zenemű – és így a regény – címe Mennyei harmóniát jelent, és a kortárs hazai irodalom egyik legismertebb alkotójának megkerülhetetlen művévé vált.

A címválasztás nem véletlen, hiszen a könyv a családi emlékekbe, misztériumokba, elbeszélésekbe enged betekintést, de természetesen végül egy család történeténél sokkal többet, a teljes 20. századot meséli el úgy, ahogyan talán csak Esterházy Péter tudta elmesélni.

 

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást

    Bien.hu

    FREE
    VIEW