Öröm
„De jó, már úgyis van nekem valaki más! Emlékszel arra a szőke lányra Ádám bulijából? Kiderült, hogy pultos egy belvárosi krimóban és elmentünk oda a srácokkal, akik mondták, jó vagyok a csajnál. Elhívtam randizni és képzeld, igent mondott, szerinted oda vigyem, ahova téged is vittelek először, vagy valami puccosabb helyre?”
Ez volt a reakció, amikor én előző este – amikor eldöntöttem, hogy szakítunk – egy szemhunyásnyit nem aludtam, mert végigsírtam az éjszakát, a szerelmünket gyászolva.
Megértően
Nem akartam szakítani, mert szerettem, de túl sok rossz dolog történt velem akkoriban – anyám halála, tanulmányi és munkahelyi nehézségek, anyagi gondok, betegség – és egyszerűen nem akartam szegényt lehúzni magammal, mert jobbat érdemel. Amikor zokogva közöltem vele, hogy jobb lesz neki nélkülem, a srác ezt felelte: „A megcsalás miatt, ugye…? Ki mondta el?!” Fogalmam sem volt róla, hogy miről beszél. Olvass még a témában
„Rádöbbentem, hogy így sosem leszek boldog” – mikor tudtad, hogy a házasságod menthetetlen?
„Akkor döbbentem rá, hogy elvesztettem a legjobb barátomat” – Férfiak, akik megbánták, hogy elváltak
„A feleségem más emberként jött haza a nyaralásból” – Mi történik, ha egy nő rájön, hogy nincs szüksége férfiakra?
Rám írt a férje, én meg csak tépelődöm: a helyzet, amiből nőként csak vesztesen jöhetsz ki
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
