Kitalálod, melyik generáció a legönzőbb, ha klímavédelemről van szó?

Kitalálod, melyik generáció a legönzőbb, ha klímavédelemről van szó?

Címlap / Életmód / Egészség / Kitalálod, melyik generáció a legönzőbb, ha klímavédelemről van szó?

Van például egy barátnőm, imádom, tényleg egy hullámhosszon vagyunk. Tudunk beszélni mindenről, így a környezetvédelem, klímaváltozás sem tabu köztünk. Úgy láttam, ebben is hasonlóan gondolkodunk. Aztán, amikor együtt töltjük az időt, akkor azért látom, hogy neki csak elméletben van meg, mit kellene csinálni. De úgy voltam vele, hogy mindig is adott magára, nyilván fontos, hogy új ruhái legyenek, sok sminkcucca, stb. Az étkezést tekintve is megvannak a berögzült rutinjai, a takarítást tekintve pedig a Jóbarátok Mónikája elbújhat mögötte. A barátnőm sem ecettel és szódabikarbónával fertőtlenít, maradjunk annyiban. Viszont, amikor nála aludtam és úgy zúdította a műanyag szemetet és az üvegeket a kommunális hulladékba, mintha ez teljesen alap lenne, akkor azért kicsit elgondolkoztam.

Én valahol középen vagyok ebben a témában, mert nem egy faházban lakom az erdő közepén és az önellátás is messze áll tőlem, azért sok mindenre figyelek. Növényi étrendet követek, komposztálok, környezetbarát tisztító-és mosószereket használok. Vannak új ruháim, de a turkálót sem vetem meg és biztos, hogy nem kapcsolom be a szárítót, ha süt a Nap. Szóval törekszem arra, hogy az életminőséget fenntartsam, de azért tegyek is valamit az utánam jövő generációk érdekében. Be kell valljam, ezek a változtatások a legkevésbé sem fájdalmasak számomra. Éppen ellenkezőleg, minden szinten jobb irányba mozdították el az életemet. Ezért is zavar, amikor a nemtörődömséggel találkozom, már pedig sokszor úgy tűnik, nem előre haladunk, hanem hátra. 

Anna Shvets/pexels.com

Melyik generáció a legkevésbé törődő ezen a téren?

Egy érdekes tanulmány látott nem rég napvilágot, amiből kiderült, hogy a babyboom generáció, avagy az 1946-1964 között születettek azok, akik arányaiban a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátásért felelősek. Ez engem meglepett, még ha sok szempontból logikus is az eredmény. A Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem kutatói viszont publikálták, hogy 2005-ben a 60 év felettiek okozták a kibocsátás 25%-át, majd ez a szám 2015-ben 33%-ra ugrott.

A kutatás vezetői elmondták, hogy a babyboom generáció idősebb tagjai, valamint szüleik még mások (voltak), mint azok, akik a generáció második felében születtek. A világháborút átélt nemzedék sokkal takarékosabb volt, gondosabban ügyeltek az erőforrások felhasználására, beosztására. Azonban másként álltak a kérdéshez a kicsit később születettek:

„Nekik merőben eltérnek a fogyasztási szokásaik. A mai idősek több pénzt költenek házakra, energiafogyasztásra és élelmiszerre, mint elődeik”

– teszi hozzá Edgar Hertwich.

Sokak számára talán érdekes ez az eredmény, mert a mi fejünkben automatikusan a magyar kisnyugdíjasok ugranak be, akik kényszerből mindenen, többek között az alapélelmiszereken és a lakhatáson is kénytelenek spórolni. Azonban ezt a kutatást az Európai Unió, Norvégia, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Japán és az Egyesült Államok bevonásával készítették. Ez alapján pedig már talán nem annyira meglepő, hogy a babyboom generáció nem csak megteheti, hanem meg is teszi, hogy nagyobb lábon éljen. 

A fiatalok változtatnak, de az idősek nem akarnak

Hozzá kell tenni azt is, hogy a korábban említett, 2005-ös kibocsátással ez a generáció nem állt az első helyen, megelőzték őket a fiatalabbak, de 2015-ben fordult a kocka. Ekkor már a 30-44 éves korosztály kevésbé környezetszennyezőnek tűnt, mint a 60 év felettiek és a 45-59 évesek, akik a fiatalokkal megegyező eredményeket mutattak.

A tanulmány megállapította, hogy az idősebb felnőttek az összes vizsgált országban, legnagyobb arányban növelik a károsanyag-kibocsátást.

Ráadásul Japánban az idősek adták az ország kibocsátásának több mint 50%-át, ami hatalmas arány. Kiderült az is, hogy az Egyesült Államokban és Ausztráliában folytatják a legszennyezőbb életmódot az idősek. 2015-ben 21 tonna kibocsátást produkáltak, ami csaknem kétszerese az európai idősek átlagának.

A szakértők megjegyezték, hogy mivel az emberek világszerte tovább élnek, egyre nehezebb csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Becslések szerint az idősek száma ezekben az országokban megduplázódik 2019 és 2050 között. Ha nem teszünk drasztikus lépéseket a klímavédelem tekintetében, még inkább gyorsuló tendenciával számolhatunk.

Vlad Frolov/unsplash.com

Mi ennek az oka?

A kutatók szerint elsősorban az, hogy az idősek fogyasztási szokásai jóval merevebbek. Ők nehezebben alkalmazkodnak az új körülményekhez, lehetőségekhez. Szeretik azt használni, ami már bevált, ami működik. Sokan vannak olyanok is, akik úgy érzik, hogy végigdolgozták az életüket, úgyhogy megérdemlik a luxust, a távoli repülőutakat, a kényelmet. Mindamellett, hogy ez érthető, hozzá kell tenni azt is, hogy nem mindenki van elfoglalva a jövő generációival, adott esetben az unokákkal (vagy éppen nincs is nekik utódjuk). Sajnos tény, hogy minden generációban élnek olyan önző emberek, akik csak magukkal törődnek, és ez az érzés alighanem erősödik, ahogy idősebbek leszünk.

A kutatók szerint előnyt jelentene a változtatás szempontjából az is, ha kisebb otthonokban élnénk, miután a gyerekek kirepültek a családi fészekből. Ez különösen annak tekintetében lenne ideális választás, hogy a babyboom generációnak egyre nagyobb hányada él egyedül.

Nyilván mindezek mellett nem szabad felmenteni a fiatalabb generációkat sem, akik pl. több importterméket, ruházatot, elektronikai cikkeket és más országokban károsanyag-kibocsátást okozó cikkeket fogyasztottak.

De egyértelműen pozitív az elmozdulás és érezhető a tenni akarás ezekben a generációkban, még ha sokan félelemből, muszájból is váltanak. A 30 év alattiak vezetnek ebben a tekintetben, ők az éves kibocsátásukat 3,7 tonnával csökkentették az elmúlt időszakban.

VIDEO A 3 legszebb party smink 2024-re

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!