Az apa
A bővebb baráti társaságba valaki behozott egy srácot, aki mindenkinek szimpatikus volt, ezért elhívtuk magunkkal nyaralni. Egyik este a tábortűznél elmondta, hogy őt életében a legjobban eddig az apja halála viselte meg, aki autóbalesetben halt meg, amikor ő még kicsit volt. Meghatódtunk, mert könnyet is ejtett, páran meg is ölelgettük. Két évvel később összefutottam vele és egy idősebb férfival a plázában, akit az apjaként mutatott be. Mondtam nekik, hogy milyen kedves, hogy édesapjának nevezi. (Mert azt hittem, a mostohaapja). Az apuka viszont zavartan nézett, ezért megemlítettem, hogy „mert ugye az apukád még kiskorodban meghalt, ahogy mesélted.” Az apja ekkor megdöbbenve kérdezte a fiától, hogy: „Már megint azt hazudtad valakinek, hogy meghaltam?! Mikor szoksz már le erről a hülyeségről!”
A baba
Szakítottam a barátnőmmel – mert megtudtam, hogy megcsalt – és egy hónap múlva írt, hogy terhes. Mondtam neki, hogy nem vagyok benne biztos, hogy enyém a baba, de amennyiben az apasági teszt bizonyítja, abban az esetben természetesen fizetem a gyerektartást és tartom a kapcsolatot a gyerekkel. Hónapokon keresztül küldözgetett magáról fotókat, a gömbölyödő hasáról stb. Én közben síkideg voltam, tíz kilót fogytam, próbáltam lelkileg felkészülni arra, hogy apa leszek. Aztán az egyik haverom szólt, hogy látta a csajt egy buliban és nem is terhes. Mikor becsöngettem hozzá és megkérdeztem, mégis mit képzel, mi ez az egész, csak nevetett, hogy az volt a célja, hogy rosszul érezzem magam.
Olvass még a témában
Jelek
Egyszer egy üzletben látta egy lány, hogy a barátommal jelelünk és ő is odajött és elkezdett jelelni nekünk. Semmit nem értettünk a jeleiből, csak „halandzsázott” a kezeivel. Egy idő után csalódottan visszament a barátaihoz, akik láthatóan ugyanolyan kellemetlenül érezték magukat, mint mi. Bizonyára be akarta adni nekik, hogy érti a jelbeszédet és a mai napig értetlenül állok az eset előtt.
A cikk folytatódik, lapozz!
