A mellek
Egy padon szoptattam, alig voltak körülöttem, amikor a semmiből előtűnt három viháncoló tinilány. Szinte visszahőköltek, amikor látták, hogy szoptatok és az egyikük elborzadva kérdezte: „Úristen, nem félted a melled?!” Megkérdeztem, hogy érti ezt, bár sejtettem, mire gondol. „Hát, hogy lógni fog! Uhh és soha nem fogok szoptatni.” Barátnői egyetértően mormoltak és a lányok elsétáltak.
Az undor
„Fúj!” Ezt mondta egy kb. tízéves fiú, amikor észrevette, hogy szoptatok. Jó hangosan adott hangot az undorának és – ha nem lett volna egyértelmű, mitől undorodik – még rám is mutatott az ujjával. Az anyja és az apja felnézett, majd mindketten nyomkodták tovább a telefonjukat. Senki nem szólt a kissrácnak, hogy ez egy teljesen természetes dolog és nincs abban semmi viszolyogtató, hogy egy kisbaba eszik.
Olvass még a témában
NEM teszi tönkre a szülés a testünket, és ezért utálom, amikor azt mondják, igen
Milyen szülő vagy valójában? Töltsd ki a tesztet, és tudd meg!
Az elhízás motorja: ezért van, hogy akkor is beléd fér a desszert, ha dugig tömted magadat
Amikor az agy már nem kontrollál: ezért van, hogy késő este jönnek a legjobb gondolataink
Fordulat
Egy kávézóban voltam a barátnőimmel, a mellettünk ülő két fiatal lány odavolt, hogy milyen cuki a kisbabám, gügyögtek és kedvesen integettek neki. Amikor viszont látták, hogy a mellemre veszem, szinte a szájuk is tátva maradt. Olyannyira, hogy kérdően néztem rájuk, mire kifejtették, hogy ők sosem tudnák „a mellüket egy csecsemő szájába adni.” Mondtam nekik, hogy pedig a mell elsősorban éppen erre való, de megrázkódtak és egyikük egyenesen „perverznek” nevezte a szoptatást. Perverznek. A baba szoptatását.
A cikk folytatódik, lapozz!
