Megfogadtam, hogy lassítok… Tényleg, őszintén akartam. Szerettem volna rohanásmentes napokat, olyanokat, amikor marad egy kis idő arra is, hogy csak úgy legyek. Beleástam hát magam a lassítás művészetébe, és az évek során sok mindent tudtam hasznosítani a saját rutinom felfrissítéséhez.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy most is sokszor időhiányban szenvedek, de ezen már, azt hiszem, nem fogok tudni javítani, majd talán akkor, ha kirepültek a gyerekek. Mindenesetre nagyon sokat változott már így is a hozzáállásom. Íme, az én lassulásom néhány pontban – van, amit már sikerült megvalósítanom, van, ami egyelőre a terveim közt szerepel, de jó úton haladok.
3/8 Séta, mozgás – ezt is lassan
Az előbb említettem, hogy néha munkaidőben sétálni szoktam. Mivel nem alkalmazottként dolgozom, így be tudom osztani úgy az időmet, hogy beleférjen egy rövid séta a környéken. Ha nyolcórás munkaidőben dolgozol, akkor sétálj egyet munka után. Fontos, hogy a saját tempódban, kényelmesen sétálj, ürítsd ki a fejed, és ne gondolkozz. Ez nagyon nehéz, mert folyton jár valamin az agyam.
Amikor sétálni megyek, otthon hagyom a telefont is, olyankor csak magam vagyok, esetleg viszem a kutyámat is. Így tudok egy kicsit magamra figyelni. Még a lélegzetemet is hallom. Amikor újra a gépemhez ülök, sokkal tisztább a fejem, frissebbek a gondolataim. Szeretem ezt az érzést. Hétvégén igyekszem a természetbe kimozdulni. Ez az igazi felüdülés, és segít a stressz feldolgozásában is.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!