Tulajdonképpen nem is meglepő a felfedezés, hiszen a telefon vagy laptop előtt töltött idő ugyanolyan jutalomként hat a gyerekekre, mintha édességet kapott volna. A jutalom miatt érzett öröm dopamint szabadít fel az agyban, épp úgy, mint a kokain használatakor.
Miért veszélyesek a kütyük?
Maga a dopamin nem addiktív szó szerint, legalábbis abban az értelemben nem az, hogy biológiai szükségletet okozna. Viszont a szokások erősítésében a jutalmazás miatti örömérzet által van szerepe. A kütyüzés okozta élmény idővel növeli a gyerekben az érzést, hogy azonnal kielégüljenek a vágyai, igényei. Ezzel együtt romlik az impulzuskontroll, tehát azonnali késztetései felett nem tud uralkodni. Kisebbeknél megfigyelték, hogy akár a „valódi” könyveket is megpróbálták nyomogatni, ütögetni, mintha érintőképernyők lennének. Mindez már egyfajta függőség jele.
Ezek az eszközök azt a kockázatot hordozzák, hogy használatukkal a gyerek túlzott izgalmi állapotban marad, felpörög, ugyanakkor mégis kimerültté válik.
Olvass még a témában
3 dolog, amit érdemes használtan venni – és 3, amit nem
Nem kell mindent egyedül megoldanod! Ezt tartogatja neked 2026, ha 1-es az alapenergiád
Amikor már a mi életünk is rámegy: Meddig kell kitartanunk a függőséggel küzdő rokonok és barátok mellett?
Joghurtot a lábadra! Elképesztő dolgokra jó a natúr joghurt
A felspanolt állapot megnehezíti az új információk bevésődését, így gyengülhet például a tanulmányi eredmény, de kihat a társas kapcsolatokra minőségére és az érzelmek szabályozására is. Az agy jutalmazásközpontja túlstimulálttá válik a túl sok képernyő előtt töltött időtől, miközben más fontos agyi területek kihasználatlanok maradnak. Időnként ugyanis szükségünk van arra, hogy késleltessük a vágyak kielégülését, hogy unatkozzunk, hogy egy adott feladatra fókuszáljunk. Mindezt viszont nem kapja meg az agy, ha folyton a készen kapott képi ingerekkel bombázzuk.
Mára rengeteg kutatás bizonyította, hogy a képernyő előtti ücsörgés rengeteg dopamint szabadít fel az agyban, ami végül még több ingert követel. Egyes gyerekeknél ennél súlyosabb következmények is mutatkoznak, például ADHD, agresszió és viselkedési zavarok alakulnak ki. A fejlődésben lévő gyermeki agy különösen érzékenyen reagál a kütyüzés során rájuk zúditott információáradatra, megterheli a jutalmazási terület működését: agyuk több dopaminra vágyik, mint amit meg tud termelni ahhoz, hogy szabályozza a túlfeszültséget. A képernyőfüggés idővel károsan hat a természetes örömforrások megélésére is.
