Kiskoromban összeszaladt a család összes gyermektagja, ha elcsíptünk egy Tom & Jerry-t a TV-ben, és az óvodában/iskolában minden reggel megvitattuk az előző napi esti mesét. A gyermekpszichológusok már akkor jajveszékeltek, hogy ezt a korosztályt teljesen el fogja rontani a televízió. A Tom & Jerry-t rendkívül agresszívnak találták és azt vizionálták, hogy az egész késői X-generáció sorozatgyilkosokból fog állni. Ez szerencsére nem így lett, de ha már akkor ennyire aggódtak, vajon mit mondanak most, amikor a gyerekek tényleg akár egész nap valami kütyü előtt ülnek, ha szüleik engedik nekik? Mert sajnos engedik, rengetegszer látom.
A gyermekpszichológusok szerint hároméves kor előtt semmiféle digitális képernyő elé nem volna szabad engedni a gyerekeket.
Ebben a korban még nem igazán értik, mit is látnak, viszont rászoknak a villogó képekre. Ezért hasznos, ha olvasunk nekik, hiszen ilyenkor ők maguk képzelik el a szereplőket, eseményeket az agyukban, amitől fejlődnek. Olvass még a témában
Ági barátnőmék az első gyereknél még úgy-ahogy tartották magukat az elveikhez és nem engedték csemetéiket semmilyen képernyő közelébe, azonban a kistestvérek születése után az egész ment a levesbe.
