7 különös tény a memóriáról és emlékezetről

7 különös tény a memóriáról és emlékezetről

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / 7 különös tény a memóriáról és emlékezetről

Az emlékezet a folyamatosság érzetét kelti. Mindennapi életünk, evolúciós sikerünk egyik alapja. Vannak hasznos és haszontalan, jó és rossz emlékeink, agyunk pedig saját sémái, kedve szerint játszadozik velük… így, velünk is. Az agy hibázik, és mi elfelejtjük pin kódunkat az automata előtt. Vannak olyan emlékeink is, melyeket képtelenek vagyunk feledni, ilyen például az első csók.

Mi alapján szelektál az agy az emlékek közül?

Erre a kérdésre hiteles választ senki nem tud adni. Átlagemberként tudjuk, hogy vannak olyan negatív emlékek, melyeket az agy, saját ép eszünk védelme érdekében nem enged a felszínre. Azt is tudjuk, hogy vannak olyan technikák – hipnózis – melyekkel ugyanezek előhívhatók. Az emlék érzelemmel van felcímkézve, úgy, mint a google információ a keresőszavakkal.
Az emlék tehát mozgósítható adat, melyet hasznosítunk a mindennapokban. Az emlékek megjelenítésében szerepe van az asszociációnak, hisz tapasztaljuk, hogy az elszigetelt információk könnyedén elvesznek agyunk bugyraiban.

Az emlékezés – kódolás, tárolás, előhívás

A beérkező emlékeket az agy tárolható formátumba rakja, konvertálja. Ez lehet vizuális – képi, akusztikus – hangi, szemantikus – jelentés szerinti formátum. Ezután elraktározódik az adat, ami függ idegrendszerünk állapotától, sajátosságainktól – motiváció, hangulat -, előzetes tapasztalatoktól, együttes érzékszervi hatásoktól, és az ismétlődések számától.
A tárolás milyensége meghatározza a későbbi előhívás módját, melynek két formája van: a felismerés és a felidézés. A felismerés sokszor csak az ismerősség érzésére támaszkodik. Felidézés alkalmával viszont megelevenítjük régi emlékeinket.

A felejtés – természetes és kóros állapot

A felejtés több féle lehet. Érzelmi alapú, élettani folyamat része vagy betegség.
Érzelmi alapú felejtés lehet elhárító mechanizmus – egy trauma által létrejött elfojtás -, vagy stressz által létrejött átmeneti memóriazavar.
Élettani folyamatból adódóan ilyen az időskori elbutulás – mindenkinek van legalább egy olyan nagyija, aki gyerekkorára kiválóan emlékszik, de arra, hogy hová tette a szemüvegét, arra nem.
Memóriazavart okozó betegségek közül ki ne ismerné az Alzheimer-kórt. Én ide sorolom a Szerelem nevű kóros elmeállapotot is. 

Villanófény emlék

Mindenkinek van olyan emléke, amiben minden apró részletet fel tud idézni. Ezek olyan emlékek, melyeknek vagy nagyon erős érzelmi töltésük van, vagy nagyon érdekesek. Szinte mozizunk az agyunkban, amikor emlékezünk.
Azért van ez a pontosság az emlékezésnél, mert többször felidézzük ezeket az emlékeket. Egyes feltételezések szerint ilyenkor egy speciális emlékezési mechanizmust hozunk működésbe.

A memória fejlesztése

Már gyermekkorban elkezdődik a millió, nem épp bonyolultságáról híres mondóka megtanulásával, vagy azzal, hogy megtanulja a gyerek az évszakok sorrendjét, saját napirendjét, a dolgok egymásutániságát, azok nem felcserélhetőségét. Mindenki játszott gyerekkorában például szóláncot.
Felnőtt korban áldásos hatása van a keresztrejtvénynek, sudokunak, logikai fejtörőknek. Használhatunk ,memóriafogasokat’, én például a szolmizálva, dallamként tanulok meg számsorokat, mivel tanultam zenét. Az agykontroll ugyanezt betűkkel csinálja. Olyan ez, mint egy építkezés.

Egyéb emlékezet fejlesztők

Valami miatt a rágógumizás jótékony hatással van a megjegyzendőkre – ha eltekintünk aszpartám tartalmától, mely mérgező anyag. Ésszerű magyarázatnak tűnik az, hogy rágás közben több vér kerül a fej környékére, és ez van jótékony hatással a memóriára.
Az antioxidánsban gazdag ételek – áfonya, banán, fokhagyma, répa, ananász – is hozzásegíthetnek minket a pengeéles elméhez.
Az öregedés folyamán felszabadult szabadgyökök miatt rosszabb az emlékezete a nagyiknak, melyeket az antioxidánsok hatékonyan semlegesítenek. Fontos a pihentető alvás, és a sok mozgás is.

Minden nap egy tiszta lap: azt írd rá, amire emlékezni szeretnél

Mindennapi életünk működéséhez ugyan olyan fontosak az élet folyamán felhalmozódott emlékek által létre jött információk, mint a tanult, memóriánkba szándékosan bevésett adatok. Míg az emlékezés pozitív érzelmet vált ki, a felejtés negatívat.
Pedig ez nem így van. A felejtés is lehet jó dolog, és az emlékezés is lehet rossz… Ezt bizonyítja ez a néhány idézet is:
Ha mindig igazat mondasz, semmire sem kell emlékezned. – Mark Twain

A boldogság nem más, mint jó egészség, és rossz memória. – Albert Schweitzer
 
Végül pedig: az emberek elfelejtik, amit mondasz, amit teszel, az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak az, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük.

VIDEO Ők a legkedvesebb és egyben legszebb csillagjegyek

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!