Az emlékezet a folyamatosság érzetét kelti. Mindennapi életünk, evolúciós sikerünk egyik alapja. Vannak hasznos és haszontalan, jó és rossz emlékeink, agyunk pedig saját sémái, kedve szerint játszadozik velük… így, velünk is. Az agy hibázik, és mi elfelejtjük pin kódunkat az automata előtt. Vannak olyan emlékeink is, melyeket képtelenek vagyunk feledni, ilyen például az első csók.
Mi alapján szelektál az agy az emlékek közül?
Erre a kérdésre hiteles választ senki nem tud adni. Átlagemberként tudjuk, hogy vannak olyan negatív emlékek, melyeket az agy, saját ép eszünk védelme érdekében nem enged a felszínre. Azt is tudjuk, hogy vannak olyan technikák – hipnózis – melyekkel ugyanezek előhívhatók. Az emlék érzelemmel van felcímkézve, úgy, mint a google információ a keresőszavakkal.
Az emlék tehát mozgósítható adat, melyet hasznosítunk a mindennapokban. Az emlékek megjelenítésében szerepe van az asszociációnak, hisz tapasztaljuk, hogy az elszigetelt információk könnyedén elvesznek agyunk bugyraiban.
Az emlék tehát mozgósítható adat, melyet hasznosítunk a mindennapokban. Az emlékek megjelenítésében szerepe van az asszociációnak, hisz tapasztaljuk, hogy az elszigetelt információk könnyedén elvesznek agyunk bugyraiban.
