Az emlékezés – kódolás, tárolás, előhívás
A beérkező emlékeket az agy tárolható formátumba rakja, konvertálja. Ez lehet vizuális – képi, akusztikus – hangi, szemantikus – jelentés szerinti formátum. Ezután elraktározódik az adat, ami függ idegrendszerünk állapotától, sajátosságainktól – motiváció, hangulat -, előzetes tapasztalatoktól, együttes érzékszervi hatásoktól, és az ismétlődések számától.
A tárolás milyensége meghatározza a későbbi előhívás módját, melynek két formája van: a felismerés és a felidézés. A felismerés sokszor csak az ismerősség érzésére támaszkodik. Felidézés alkalmával viszont megelevenítjük régi emlékeinket.
A tárolás milyensége meghatározza a későbbi előhívás módját, melynek két formája van: a felismerés és a felidézés. A felismerés sokszor csak az ismerősség érzésére támaszkodik. Felidézés alkalmával viszont megelevenítjük régi emlékeinket.
