Az irodalmi névadás sem idegen a magyartól, hiszen ilyen név például a Tímea, a Csongor, a Tünde, az Ilona is, ezért ha olyan nevet kérsz, ami valamilyen irodalmi műben szerepel (legyen az magyar, vagy külföldi), jó eséllyel el fogják fogadni azt, ám itt is követned kell a magyar helyesírást, ez alól nincs kivétel.
Az irodalmi, mitológiai neveket legfeljebb akkor utasítják vissza, ha eredeti viselőjük kifejezetten rossz benyomást kelt, negatív szereplő. A Kiméra nevet például – noha valóban létezik a görög mitológiában – azért vetették el az MTA-nál, mert nem biztos, hogy szerencsés lenne egy oroszlánfejű, kecsketestű, kígyó farkú szörnyről elnevezni egy újszülöttet. Egyébként sem árt utána nézni, hogy mégis kiről vagy miről akarod elnevezni a gyerekedet. A „Nana” név például létezik, és adható is, mint az Anna név franciában használt, becézett alakja, és persze mint Zola regényhőse – aki egy prostituált volt. Nem árt óvatosnak lenni az írói nevekkel.
Kiskapuk
A külföldi név adására, a külföldi írásmódra, vagy a hazai gyakorlattól eltérő név anyakönyvezésére egy módon van lehetőség: ha a gyermek valamelyik szülője valamelyik nemzeti, etnikai vagy vallási kisebbség tagja. Ebben az esetben természetesen az ebben a kultúrkörben szokásos nevek is elfogadottak, akkor is, ha a gyermek Magyarországon született. A kérvényt ugyan ilyenkor is be kell adni, de szinte bizonyos, hogy azt el fogják fogadni, tiszteletben tartva a Magyarországon élő kisebbséget jogait és szokásait. Olvass még a témában
Azt azonban ebben az esetben sem árt észben tartani, hogy az MTA-ban tudósok ülnek: utána fognak nézni, hogy a választott utónév valóban létezik-e az adott kultúrkörben, tehát nem érdemes ezt a lehetőséget kihasználni, hogy valami olyan nevet kérvényezz, amit aznap reggel találtatok ki, mert nagyon gyorsan rá fognak jönni, ha az adott névnek nincsenek előzményei.
