Az MTA Nyelvtudományi Intézete által működtetett utónévkereső a 2013. júniusáig alkalmasnak minősített utóneveket tartalmazza, szám szerint 3.529 nevet. Ez nem kis mennyiség, de ha te mégis valami mást szeretnél választani a gyermekednek, arra is van lehetőség. Mutatjuk, milyen szabályokat kell betartanod!
Hogyan kell kérvényezni?
Míg egyes országokban nem korlátozzák az utónévadást, és gyakorlatilag bármilyen nevet adhatsz utódodnak, Magyarországon csakis a jóváhagyott keresztnevek közül lehet válogatni. Egy utónév jóváhagyását azonban te magad is kérheted, ehhez nem kell mást tenned, mint kérvényt írnod az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez, ahol a névtannal foglalkozó tudóscsoport dönt az adott név fölött. Alapvetően a kérvénynek nem kell mást tartalmaznia, mint hogy milyen nevet szeretnél, és hogy fiúnak, vagy lánynak adnád. Az érvényben lévő jogszabályok szerint Magyarországon egy utónevet csakis fiúnak, vagy csakis lánynak lehet adni, nincsenek olyan nevek, melyek mindkét nem esetében adhatóak lennének.
Azt, hogy egy utónév engedélyezhető-e, természetesen nem az dönti el, hogy a kérvényedet elbíráló tudósnak tetszik-e vagy sem, előre meghatározott szempontokat kell követni a kérelem megadása vagy megtagadásakor, bár igaz, hogy ezek némelyike rugalmas, vagy rugalmasan értelmezhető.
Amit biztosan el fognak utasítani
Az egyik legerősebb érvényben lévő elv, hogy a hazai gyerekek csakis olyan utóneveket kaphatnak, amely a magyar helyesírásnak megfelelően íródik. Míg néhány évvel ez előtt be lehetett jegyeztetni az Yvett-et vagy a Jennifert, ma ezek csak Ivettként, Dzsenniferként anyakönyvezhetőek, és a Ginger-rel is fölösleges próbálkoznod, mert csak Dzsindzserként lehet majd beíratni legfeljebb.
Valamivel rugalmasabb szabály, hogy a külföldi hangzású nevet csak akkor lehet engedélyezni, ha annak nincs magyar megfelelője, vagy a magyar megfelelője lényegesen másként hangzik, más „érzetet” kelt. Azt persze már problémásabb eldönteni, hogy a Karl vagy a Karlosz mennyire kelt más érzetet, mint a Károly, de ezeket esetleg engedélyezhetik, míg Carl vagy Carlos biztosan nem lehet majd a gyerkőc.
Tilos továbbá márkaneveket anyakönyveztetni idehaza, és a sértő, gúnyolódásra okot adó neveket is el fogják utasítani.
Érdemes vigyázni az „ősmagyar” nevekkel is. Ha az adott utónév korábban valóban létezett (és nem ment át komolyabb jelentésmódosuláson, mint például a “Balga”), akkor minden további nélkül megkapod rá az engedélyt. Ám míg „ősmagyar utónevekből” boldog-boldogtalan könyvet ír, az MTA-ban valódi nyelvészek dolgoznak, akik utána fognak járni annak, hogy valóban volt-e ilyen név használatban az elődeink között. Nem ritka, hogy kiderül, a könyv szerzője csak a hasára csapva dobta be a nevet, aminek létezésére semmiféle forrás sem utal, és az is gyakran megesik, hogy az MTA hozzájárul a név használatához, ám felhívja a szülők figyelmét, hogy a név ugyan régi, de inkább török eredetű. Vagy szláv. Vagy német… tényleg szinte bármilyen utónévről képesek állítani a hozzá nem értők, hogy színmagyar. A számos kötet közül például a Szegedi Csanád által jegyzett különösen népszerű hivatkozási alap a leendő szülők körében, míg a tudósokat legjobb esetben megmosolyogtatja a könyv szakmaiatlansága és következetlensége.
Ami mehet
Talán a legfontosabb szabály, amit észben kell tartanod, ha egyedi nevet szeretnél bejegyeztetni, hogy passzoljon a meglévő szokásrendszerbe. Ez azt jelenti, hogy például a virágok, termések neveit valószínűleg el fogják fogadni női utónévként, mert erre van példa a magyar nyelvben. Többnyire a már meglévő keresztnevek becézett változatait is elfogadják, ám szintén inkább női neveknek, a férfi utónévadásban ez kevésbé bevett gyakorlat.
Az irodalmi névadás sem idegen a magyartól, hiszen ilyen név például a Tímea, a Csongor, a Tünde, az Ilona is, ezért ha olyan nevet kérsz, ami valamilyen irodalmi műben szerepel (legyen az magyar, vagy külföldi), jó eséllyel el fogják fogadni azt, ám itt is követned kell a magyar helyesírást, ez alól nincs kivétel.
Az irodalmi, mitológiai neveket legfeljebb akkor utasítják vissza, ha eredeti viselőjük kifejezetten rossz benyomást kelt, negatív szereplő. A Kiméra nevet például – noha valóban létezik a görög mitológiában – azért vetették el az MTA-nál, mert nem biztos, hogy szerencsés lenne egy oroszlánfejű, kecsketestű, kígyó farkú szörnyről elnevezni egy újszülöttet. Egyébként sem árt utána nézni, hogy mégis kiről vagy miről akarod elnevezni a gyerekedet. A „Nana” név például létezik, és adható is, mint az Anna név franciában használt, becézett alakja, és persze mint Zola regényhőse – aki egy prostituált volt. Nem árt óvatosnak lenni az írói nevekkel.
Kiskapuk
A külföldi név adására, a külföldi írásmódra, vagy a hazai gyakorlattól eltérő név anyakönyvezésére egy módon van lehetőség: ha a gyermek valamelyik szülője valamelyik nemzeti, etnikai vagy vallási kisebbség tagja. Ebben az esetben természetesen az ebben a kultúrkörben szokásos nevek is elfogadottak, akkor is, ha a gyermek Magyarországon született. A kérvényt ugyan ilyenkor is be kell adni, de szinte bizonyos, hogy azt el fogják fogadni, tiszteletben tartva a Magyarországon élő kisebbséget jogait és szokásait.
Azt azonban ebben az esetben sem árt észben tartani, hogy az MTA-ban tudósok ülnek: utána fognak nézni, hogy a választott utónév valóban létezik-e az adott kultúrkörben, tehát nem érdemes ezt a lehetőséget kihasználni, hogy valami olyan nevet kérvényezz, amit aznap reggel találtatok ki, mert nagyon gyorsan rá fognak jönni, ha az adott névnek nincsenek előzményei.
Ahol keresgélhetsz
A Nyelvtudományi Intézet utónévtárában számos szempont szerint válogathatsz a már engedélyezett férfi és női utónevek közül. Még itt sem szerepel minden, amit ma már elfogadtak, de jóval több, mint a nyomtatott utónévkönyvben, és ráadásul ez megbízható forrás, ami számos, önjelölt névtanosok által szerkesztett utónévkönyvről vagy internetes oldalról nem mondható el.
A keresőben egyébként nem csak eredetre, becézésre, szótagszámra és hangrendre szűrhetsz, de akár a gyakoriságra is, így innen is válogathatsz olyan nevek közül, amelyeket még csak pár esetben használtak, de az engedélyezésük már megtörtént, így nem neked kell végigvinned a procedúrát.
Mi a helyzet a névnapokkal?
Az MTA-nak nem szerepe a névnapok kérdésében állást foglalni, mivel azok – ugyan eredetileg keresztény alapokon nyugszanak – inkább szokásjog szerint alakulnak.
Míg a hagyományos, keresztény nevek névnapját az adott szent napján szokás jellemzően ünnepelni, az újabb keletű nevek névnapját tulajdonképpen akkor ünnepelhetitek, amikor ti szeretnétek, nincs az törvénybe foglalva, hogy minden névhez tartoznia kell egy adott névnapnak is.