Életmód / Egészség

Koronavírus: A 6 legnagyobb tévhit a maszkokkal kapcsolatban

Nem könnyű eligazodni az egészségügyi ajánlások között – egyébként sem, hát még manapság, amikor a mindennapok a koronavírus körül forognak. Az egyik leginkább megosztó téma az arcmaszk viselése, aminek hasznosságával, vagy éppen hátrányaival még a szakértők sem feltétlenül értenek egyet. Igyekeztem összegyűjteni a lehető legmegbízhatóbb forrásokból azokat az ajánlásokat, amiket érdemes megfogadni – és ezzel el is oszlathatjuk a legnagyobb tévhiteket a maszkokkal kapcsolatosan.

Első tévhit: Csak az viselhet maszkot, aki beteg

A legnagyobb probléma jelenleg az, hogy a koronavírus nagyon könnyedén fertőz, és sokan tünetmentes hordozók. Ez azt jelenti, hogy könnyen lehetsz beteg a nélkül, hogy bármilyen tüneted lenne, viszont a tünetmentesség ellenére gond nélkül megbetegíthetsz bárkit, aki a közeledbe kerül. Emiatt a legtöbb hivatalos szerv azt javasolja, hogy hordjunk maszkot, vagy fedjük el valamivel az arcunkat, ide értve az orrunkat és a szánkat. Valóban nem 100%-os ez a védelem, de ha mindannyian így teszünk, akkor azzal csökkentjük a továbbterjedés és egyébként a megfertőződés kockázatát is.

 Második tévhit: Minden maszk egyforma

Fontos különbség a légzésvédők és a maszkok között, hogy a maszkok alapvetően a környezetünkben élőket védik, míg a légzésvédők minket védenek, mint egy 95%-os hatékonysággal. Utóbbiak jelenleg nem elérhetőek az átlagemberek számára. Annak ellenére, hogy a maszkviseléssel elsősorban nem magunkat védjük, a CDC javaslata szerint bármilyen formában is, de viseljünk arcfedőket azokon a nyilvános helyeken, ahol a társadalmi távolságtartást nehéz fenntartani.

Ilyenek pl. az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak. Ajánlásuk szerint az otthon készült, olcsó költségvetéssel előállított maszkok is remek kiegészítők lehetnek és mintegy önkéntes közegészségügyi intézkedésként tekinthetünk rájuk.

Ugyanakkor kiemelik, hogy ezek a házilag elkészíthető maszkok nem helyettesítik az úgynevezett vagy N-95 típusú légzésvédőket, de arra kérik az embereket, hogy ezeket továbbra is hagyják meg az egészségügyi dolgozóknak, mert nekik van a legnagyobb szükségük rá. Dr. Schaffner, a Vanderbilt Egyetem szakértője egyébként úgy véli, hogy még az N95-ös maszk is veszélyeket rejt magában, mert nagyon nehéz helyesen fel- és levenni, valamint, ha nem légmentesen helyezzük fel, akkor akár „be is zárhatjuk” a kórokozót a maszk alá, és így garantáltan megfertőzzük saját magunkat.

Olvastad már?  Koronavírus: Milyen gyakran és hogyan tisztítsam a textilmaszkom?

Maksymiv/depositphotos.com

Harmadik tévhit: Ha maszkot viselsz, nem fertőződhetsz meg

Már a korábbiakból is kiderült, hogy ez a megállapítás helytelen, ugyanis a maszkok elsősorban nem téged, hanem a környezetedet védik abban az esetben, ha te vírushordozó vagy. A koronavírus olyan pici, hogy könnyen átjut a maszkon – függetlenül attól, hogy az orvosi, vagy házilag készített textil. Ennek ellenére sokan javasolják a viselésüket a maszkoknak, és nem csak azért, mert, ahogy említettük, bárki fertőzhet. Százalékos arányt tekintve igenis számít az arcmaszk viselése, és ha csatlakozik hozzá az előírt, ajánlott távolságtartás, akkor azzal igen nagy arányban csökkenthető a fertőzés továbbadásának, valamint a megfertőződés esélye.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a maszk viselése megvéd a koronavírustól, még a légzésvédő is „csak” 95%-ban hatékony.

Az arány minden esetben nagyban csökkenti az emberi mulasztás, avagy a figyelmetlenség. Ha például a kezedre kerül a vírus, majd úgy veszed fel a maszkot, hogy hozzáérsz vele az arcodhoz, akkor többet ártasz, mint amennyit használsz. Egyébként ez a legfőbb oka annak, hogy olyan sokan ellenzik a maszkok viselését. Azt senki sem kérdőjelezi meg, hogy a fertőzés továbbadásának legalább részben gátat szabnak a maszkok, viszont a helytelen használat számos veszélyt rejt magában.

Negyedik tévhit: Egy maszkot több alkalommal is lehet viselni

Egyáltalán nem ajánlott a maszkokat több alkalommal viselni. Az egyszer használatos maszkok nevében is benne van, hány alkalomra szólnak, de a textil maszkokat is minden használat után fertőtleníteni kell.

Talán nincs ebben semmi meglepő: a maszkon megmaradt kórokozók, vírusok több napig is életképesek maradnak az adott felületen.

Ahhoz, hogy érdemes legyen viselni egy maszkot, és ne okozzon több kárt, mint hasznot, kiemelten ügyelni kell a higiéniai előírásokra mind a felvétel, mind a levétel során. Az a maszk, ami egy úton már jó szolgálatot tett, az a későbbiek során sokkal inkább betegség forrása lehet, mint a fertőzés terjedésének akadálya. 

Olvastad már?  Koronavírus: A tudomány szerint inkább ne igyál alkoholt, amíg tart a járvány

Polina Tankievich/pexels.com

Ötödik tévhit: A maszk fontosabb, mint a kesztyű

Sokkal több emberen látni maszkot, mint kesztyűt, de nem igazán lehet köztük különbséget tenni a hasznosságot illetően. Az egészségügyi szervezetek, köztük a WHO sem győzi hangsúlyozni, mennyire fontos a rendszeres kézmosás. A maszkok miatt sokan hamis biztonságérzetbe ringatják magukat, holott a mostani vírus ellen a legtöbbet a rendszeres kézfertőtlenítéssel és kézmosással tehetünk.

Érdemes kerülni a közös használatú tárgyak szabad kézzel történő megérintését, mint amilyenek a bevásárlókosarak, kilincsek, és arra feltétlenül ügyelni kell, hogy kézmosás előtt ne érintsük meg az arcunk közelét.

Ez természetesen akkor is igaz, ha gumikesztyűt viselünk! Utóbbinak is csupán akkor van haszna, ha azonnal eldobjuk használat után. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy míg a maszk elsősorban a körülöttünk élőket védi, addig a kesztyű megakadályozza, hogy a vírus a bőrünkre kerüljön, ebből a szempontból pedig utóbbi hasznosabb lehet az egyéni védelmet tekintve.

Hatodik tévhit: A maszk egyáltalán nem szűri ki a vírust

Bár a maszkok alapvetően másokat védenek, megvan az oka annak, hogy javasolják a viselésüket az átlagemberek számára is. A koronavírus ugyan átjuthat a textilen és a sebészi maszkon is, többnyire porszemcsékhez, vagy nyálcseppekhez tapadva „utazik”. Ezek viszont túl nagyok ahhoz, hogy átjussanak a maszkon – ezt olvashatjuk a Nature.com cikkében is. Sajnos a védelem semmilyen maszk esetében sem 100%-os, de a Researchgate cikke szerint a konyharuhák 70%-ban, a pamutanyagok 50%-ban, a sálak 48%-ban szűrik meg a levegőt és ezzel együtt a vírusokat, így a megfelelő higiéniás körülmények közötti viselésük egyáltalán nem butaság.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást