De mi a helyzet konkrétan a koronavírus-vakcinákkal?
Egyelőre valamilyen szinten forgalomban, vagy harmadik fázisú tudományos kísérletben háromféle vakcina van: az elölt vírust tartalmazó (a két kínai), a vektorvírussal dolgozó (AstraZeneca és Szputnyik-V) és a messenger RNS oltás (Pfizer és BioNTech, valamint a Moderna vakcinája).
- Az első, az elölt vírust tartalmazó, a legrégebbi technológia. Ilyenkor elölt, inaktivált vírust kap a szervezet, ami elméletben nem tud fertőzni, erre alakul ki az immunválasz. Gyakorlatilag megmutatjuk a „halott” patogént a szervezetnek, így az fel fogja ismerni akkor is, ha aktív kerül a rendszerbe. Ennek azonban van némi veszélye: kicsi ugyan az esélye, de a vírus „visszavadulhat”, újra aktiválódhat, és szaporodni kezdhet, ha nem elég erős az immunválasz. Az esély azonban még így is elenyésző.
- A vektorvírussal dolgozó oltások egy másik, az emberi szervezet számára ártalmatlan, és szaporodni képtelen vírussal együtt juttatják be a koronavírus egy részletét, amit a szervezet szintén felismer, és elkezdi termelni ellene az ellenanyagot. Ilyenkor, mivel nincs teljes vírus, a visszavadulás lehetetlen, a trójai falóként funkcionáló vektorvírus pedig teljesen ártalmatlan az emberi testre.
- A messenger RNS-alapú oltásokról hallani a legtöbbet mostanában, hiszen forgalomban egyelőre csak ez a kettő, koronavírus elleni változat létezik. Az mRNS-es oltások biotechnológiai úton készülnek, a vírus RNS-ét, azaz genetikai kódját juttatják be a szervezetbe, aminek segítségével a saját sejtjeink kezdik el termelni a vírus egy darabját, jelen esetben azt a tüskefehérjét, amivel kapcsolódik a sejtjeinkhez.
Ezt, a saját szervezetünk által legyártott tüskefehérjét ismeri aztán fel az immunrendszer, és alakít ki ellene megfelelő immunválaszt. A bejuttatott RNS néhány napon belül kiürül a szervezetből.
Forrás 1, 2, 3
Olvass még a témában
