Ez történik a testedben, ha beoltatod magad koronavírus ellen

Ez történik a testedben, ha beoltatod magad koronavírus ellen

Címlap / Hírek / Ez történik a testedben, ha beoltatod magad koronavírus ellen

Tudományos körökben egyértelmű, hogy a világ egyik legnagyobb orvostudományi áttörése a védőoltások megjelenése volt. Mi lehet az oka annak, hogy mégis ennyi ember ódzkodik tőlük? Nagyrészt valószínűleg az álhíreknek és félinformációknak köszönhető az ellenállás, valamint annak, hogy az emberek nincsenek tisztában azzal, mi történik ilyenkor a testükben.

Miért bízhatunk a vakcinákban?

Kezdjük az alapoknál: a vakcina arra jó, hogy a szervezet immunrendszerét segítse. Mindegy, milyen védőoltásról van szó, a reakció minden esetben egy immunválasz a beinjekciózott szerre. A szerben valamilyen módon ott van a vírus, vagy annak genetikai kódja, vagy annak a kódja, ami alapján a vírus egy részét a szervezet „elkészíti”. Gyakorlatilag bemutatjuk a kórokozót ilyenkor a szervezetnek azért, hogy ha legközelebb találkozik vele, már kész immunválasza legyen rá, felismerje, és védekezzen ellene.

Fontos megérteni, hogy a vakcinák nemcsak azt védik, akik megkapják őket, hanem azokat is, akik körülöttük élnek, és érintkeznek velük.

Sok oltás ugyanis attól nem véd, hogy továbbadd a fertőzést, csak attól, hogy ne legyél súlyosan beteg tőle. (Még folyik a vita, hogy a koronavírus-oltás is ilyen-e, előfordulhat, hogy néhányuk igen). Ha sokan oltatják be magukat, akkor már drámaian csökken annak is az esélye, hogy bárkiben szaporodni tud a vírus, és tovább is tudja adni.

Ezt hívják nyájimmunitásnak, legalább is egy részének. Ha senkiben nem tud annyira szaporodni a kórokozó, hogy komoly betegséget, ezzel együtt vírusterhelést okozzon, akkor előbb-utóbb a reprodukciós ráta 1 alá szorul, és vége a pandémiának.

Milyen mellékhatásai lehetnek az oltásoknak?

A védőoltásokkal járhatnak úgynevezett nemkívánatos hatások, amelyek az oltóanyagok esetében a mellékhatásokat jelölik. Ezek leggyakoribbjai mindegyik vakcinánál ugyanazok: fáradtság, fejfájás, lokális gyulladás (bőrpír), vagy láz. Mind azért alakul ki, mert invazív eljárással befecskendezel valamit a szervezetedbe. A tested még erre az anyagra is reagál, és védekezik, egészen addig, amíg meg nem találja a megfelelő immunválaszt rá. 

De mi a helyzet konkrétan a koronavírus-vakcinákkal?

Egyelőre valamilyen szinten forgalomban, vagy harmadik fázisú tudományos kísérletben háromféle vakcina van: az elölt vírust tartalmazó (a két kínai), a vektorvírussal dolgozó (AstraZeneca és Szputnyik-V) és a messenger RNS oltás (Pfizer és BioNTech, valamint a Moderna vakcinája).

  1. Az első, az elölt vírust tartalmazó, a legrégebbi technológia. Ilyenkor elölt, inaktivált vírust kap a szervezet, ami elméletben nem tud fertőzni, erre alakul ki az immunválasz. Gyakorlatilag megmutatjuk a „halott” patogént a szervezetnek, így az fel fogja ismerni akkor is, ha aktív kerül a rendszerbe. Ennek azonban van némi veszélye: kicsi ugyan az esélye, de a vírus „visszavadulhat”, újra aktiválódhat, és szaporodni kezdhet, ha nem elég erős az immunválasz. Az esély azonban még így is elenyésző.
  2. A vektorvírussal dolgozó oltások egy másik, az emberi szervezet számára ártalmatlan, és szaporodni képtelen vírussal együtt juttatják be a koronavírus egy részletét, amit a szervezet szintén felismer, és elkezdi termelni ellene az ellenanyagot. Ilyenkor, mivel nincs teljes vírus, a visszavadulás lehetetlen, a trójai falóként funkcionáló vektorvírus pedig teljesen ártalmatlan az emberi testre.
  3. A messenger RNS-alapú oltásokról hallani a legtöbbet mostanában, hiszen forgalomban egyelőre csak ez a kettő, koronavírus elleni változat létezik. Az mRNS-es oltások biotechnológiai úton készülnek, a vírus RNS-ét, azaz genetikai kódját juttatják be a szervezetbe, aminek segítségével a saját sejtjeink kezdik el termelni a vírus egy darabját, jelen esetben azt a tüskefehérjét, amivel kapcsolódik a sejtjeinkhez.

Ezt, a saját szervezetünk által legyártott tüskefehérjét ismeri aztán fel az immunrendszer, és alakít ki ellene megfelelő immunválaszt. A bejuttatott RNS néhány napon belül kiürül a szervezetből.

Forrás 1, 2, 3

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást