A szülővé válás olyan pont, ami „előtte” és „utána” részre bontja az ember életét. Az „előtte” időszakban csak a saját egészségéért és boldogságáért volt felelős, az „utána” időszakban pedig az élet megszűnt róla szólni, és valaki más ül a világegyetem közepén. Szülőnek lenni sokszor nehéz, és egyértelműen kihívást jelent. És ez ritkán volt nyilvánvalóbb, mint a 2020-as évben.
A közelmúltban két külön kutatócsoport két független felmérést végzett, hogy megvizsgálják:
- Hogyan kezelik a szülők a járványhelyzetet?
- Hogyan befolyásolja ez az otthoni helyzetet?
Valószínűleg senkit nem lep meg az eredmény, hogy a COVID-19 miatti nagyobb stressz több családi veszekedést, ingerültebb nevelési stílust és több szorongó gyermeket jósolt. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy a jól működő családokban van közös nevező.
Miben hasonlítanak a jól működő családok?
A jól funkcionáló családok középpontjában az úgynevezett pszichológiai rugalmasság állt. Ez az a képesség, hogy nyitott maradj az érzelmeid és gondolataid felé anélkül, hogy azok elborítanának, és a stresszes körülmények között továbbra is úgy viselkedj, ahogyan az érdekeidet és a céljaidat szolgálja. Minél rugalmasabbak voltak a szülők a vizsgálat szerint, annál konstruktívabb volt a szülői stílusuk, annál szorosabb a családi kötelék, és annál inkább képesek kezelni a korona miatti stresszt. És fordítva is igaz: minél pszichológiailag rugalmatlanabbak a szülők, annál jobban romlik a nevelési stílusuk, és annál inkább szenvedte meg az egész család a korona okozta stresszt.