Sajnos nem tehetünk róla, egyszerűen belénk van kódolva az, hogy mindig szeretnénk egy kicsit megfelelni másoknak. Biztosan a te életedben is akadnak olyan személyek, akiknek az elismerésére, pozitív véleményére erőteljesen vágysz, ezért nem is mindig mondod ki nekik azt, ami valóban a szívedet nyomja. Hiszen nehéz ennyire megnyílni mások előtt. Őszintén beszélni az érzéseidről, a saját világszemléletedről, és arról, mit szeretnél; ez a munka világában és a kapcsolataidban egyaránt nehéz.
A szerelem sem egyszerű
Onnantól kezdve, hogy életedben legalább egyszer (de sajnos az esetek többségében többször is) összetört a szíved, a szerelemben nem mersz annyira nyitott lenni, mint egykor.
Inkább meggyőzöd magad arról, hogy jobb, ha bizonyos dolgokról hallgatsz, mint hogy felesleges vitát szíts, vagy esetleg elijeszd azt a férfit, akivel épp ismerkedsz. Hiszen nem könnyű belenézni a másik szemébe, és elmondani az igazat. Sokszor ezt az emberek félreértik, bántásnak veszik, és eltávolodnak tőled, hiába válogatod meg alapos figyelemmel a szavaidat. Ez pedig különösen nehéz, ha valakivel például írásban beszélgetsz.
Nagy bátorságra vall, ha mégis képes vagy fokozatosan lerombolni a falat, és megnyílni mások előtt. Persze itt most nem kell arra gondolni, hogy mindenkinek őszintén megmondod a kendőzetlen véleményedet; ez csak ahhoz vezet, hogy az ismerőseid eltávolodnak tőled, amit biztosan te sem szeretnél. Sokkal inkább ahhoz kell nagy bátorság, hogy ha valaki megbánt téged, képes legyél ezt elmondani neki, vagy ha eltérő a véleményed valamiről, ne maradj csöndben csak azért, mert félsz, hogy talán rosszat gondolnak rólad. Olvass még a témában
Erő kell ahhoz, hogy felvállald önmagad, és ez nem megy egyik napról a másikra. Senkinek sem.
