A Bakony kellős közepén születtem és itt is éltem életem túlnyomó részében, így a mindennapjaim szerves részét képezik a fák.
Az erdő kényelmes sétával is csupán öt percre van tőlünk, ezért meglehetősen sűrűn kirándulunk a környék tanösvényein, kisebb-nagyobb csapásain. Emiatt nem is volt kérdés, hogy megveszem „A fák titkos élete” című könyvet. Tényleg igaz, ami a borítón áll: ha ezt a művet elolvasod, nem tudsz többé ugyanúgy tekinteni az erdőre, egészen más dolgokat fogsz figyelni, amikor a fák közelébe kerülsz – és rájössz, hogy amit az Avatarban láttál, közelebb áll a valósághoz, mint a fantáziához.
3/3 Hallanak és beszélnek?
A fák úgy tűnik, nem csupán érzékelik a körülöttük zajló világot, nem csak a mienkéhez hasonló idegrendszerrel rendelkeznek, hanem még hallanak is: kutatók laboratóriumban vizsgáltak gabonacsíra-csemetéket, és megállapították, hogy azok a fejlődés során 220 Hz-es, pattogó hangot bocsátanak ki. Erre sokan legyinthetnének, mondván, hogy a növekedés mellékzaja, de nem erről van szó: a gabonacsemeték pattogó hangjára ugyanis a környezetük reagált, a köréjük ültetett, hasonlóan fejlődésben levő csírák a pattogó hang irányába fordultak.
Ez tehát azt jelenti, hogy a gabonacsírák „beszéltek” a körülöttük fejlődő növényekkel, amik szintén reagáltak rájuk. Sajnos a kutatás egyelőre gyerekcipőben jár, de arra más most következtethetünk, hogy a növények, élükön a fákkal, jóval sokoldalúbban kommunikálnak egymással, mint azt valaha feltételezni mertük.
Kapcsolódó cikk a hirdetés után a következő oldalon, lapozz!