Egy ideje már próbálok tudatosabb lenni a vásárlásaimmal mind pénzügyi, mind fenntarthatósági szempontból. A hangsúly itt azon van, hogy próbálok, mert hát még mindig bőven van hová fejlődnöm, de Róma sem egy nap alatt épült, ugyebár. A Second Hand September kihívással tavaly találkoztam először néhány ismerősöm közösségi média-felületén. Amikor idén is elkezdtek posztolni arról, hogyan készülnek, úgy döntöttem, én is adok egy esélyt a dolognak.
Mire készültem?
A célkitűzésem az volt, hogy amit csak lehet, vegyek meg ebben a hónapban másodkézből, legyen szó arról, hogy használtcikk boltban vásárolok, vagy magánszemélyektől veszem át a dolgaikat.
Megpróbáltam nem túl magasra tenni az elvárásaimat. Azt mondtam magamnak, hogy semmit nem KELL használtan vennem, de mielőtt bármit is megveszek (leszámítva persze az élelmiszereket, koncert- vagy mozijegyet – bár ez utóbbiakat szintén lehetne olyanoktól, akik megvették a jegyet, de aztán nem tudnak elmenni), meg kell PRÓBÁLNOM használtan is rákeresni. Olvass még a témában
