Négy napos munkahét vagy annál is kevesebb?
Az egyes munkafolyamatok automatizálása, a környezeti hatások és a rövidebb munkahétért folyó küzdelem viszont mind azt jelzi, hogy előbb-utóbb valóban kevesebbet fogunk dolgozni, és a felszabaduló idő akár káros is lehet ránk nézve. A túl sok szabadidő lustává tehet. Noha időnként elengedhetetlenül szükségünk van egy kis lustálkodásra, unatkozásra, hogy aztán ismét kreatívak lehessünk, a túl sok szabadidő unalomba hajszolhat bennünket.
A nők a több szabadidő ellenére is túlhajtják magukat a házimunkával, melyet ráadásul a környezetük messze nem értékel annyira, mint a munkabérért végzett munkát.
Egy Új-Zélandon végzett kísérlet szerint a rövidebb munkahétnek a termelékenységben nem érződött a hatása, a dolgozók 24 százaléka kiegyensúlyozottabbnak érezte magát a munkahelyén és a magánéletben is. Jarrod Haar, az Aucklandi Egyetem professzora szerint nem lenne gazdaságos négy napnál tovább csökkenteni a munkahetet.
GStockstudio/depositphotos.com Olvass még a témában
„Halálra dolgoztam magam, pedig már elértem minden anyagi célkitűzésem” – Nők mesélnek a mókuskerék csapdájáról
Amikor a munkám még jó, de már nem vagyok igazán benne: Ez már a kiégés lenne?
„Úgy néz ki, mint egy vén kujon.” Mit mondtál a főnöködnek, jól tudva, hogy ezért kirúg?
„Hiába vagyok jó abban, amit csinálok, ha ezt senki nem tudja” – Így vetetem magam komolyan nőként a karrieremben
A négynapos munkahét nem jelentheti azt, hogy csökken a havi bérünk, mert akkor másodállást kell vállalnunk, hogy eltarthassuk a családot. Ha viszont a rövidebb munkahét nem jelent bevételcsökkenést a családi kasszának, csupán az okozhat kihívást, hogy hasznosan, értelmesen töltsük el a felszabaduló időt.
Kulturálisan belénk égett, hogy annyit érünk, amennyit dolgozunk, és mások is csak annyira értékelnek bennünket. Amíg nem vetkőzzük le ezt a szemléletmódot, nehéz lesz valódi tartalommal megtölteni, és élvezni a szabadidőnket.
