Tedd fel magadnak a kérdést: mi az, amit én viszek bele újra meg újra?
Ez a legnehezebb rész, mert könnyebb lenne azt mondani, hogy mindig a másik hibája. De mi van, ha mi is hozzátesszük a magunk részét? Például mindig akkor veszítjük el a türelmünket, ha nem kapunk elég figyelmet, és ugyanúgy reagálunk, dühösen vagy sértődötten. Vagy pont az ellenkezője: hagyjuk, hogy a másik mindig átlépjen rajtunk, és csak akkor szólunk, amikor már túl késő.
Az önreflexió nem önostorozás, hanem egy kis őszinte belső beszélgetés.
„Mit csinálok én ugyanúgy minden kapcsolatomban? Hol jön elő az a pont, ahol mindig elromlik?” Ha erre választ találunk, máris egy lépéssel közelebb vagyunk ahhoz, hogy más irányba vigyük a történetet.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
