Honnan származik?
Nem nehéz kitalálni, hogy az amerikai tőzegáfonya Észak-Amerikában honos: az USA egész északi részén termesztik, Kanadában pedig főleg Brit Kolumbiában és Québec tartományban. Mire 1620-ban az első telepesek a Mayflower hajóval partot értek Észak-Amerikában, addigra a különféle indián törzsek már több mint 1000 éve használták a csodás amerikai tőzegáfonyát: nemcsak frissen fogyasztották, hanem levét rituális festékként és orvosi célokra, például nyílvessző okozta sebek gyógyítására is alkalmazták.
A legenda szerint az első telepesek voltak azok, akik elnevezték ezt a kúszószárú, lápi növényt cranberry-nek, azaz „darubogyónak’’, mert az amerikai tőzegáfonya karcsú, rózsaszín virágáról a darumadár csőrére és nyakára asszociáltak.
Miért jó?
Egyrészt az amerikai tőzegáfonya rengeteg vitamint (főleg C-vitamint), ásványi anyagot, nyomelemet és rostot tartalmaz, másrészt antioxidáns tartalma is magas. Utóbbi azért hasznos, mert az antioxidánsok védik szervezetünket a káros oxidációs folyamatoktól, így segítségükkel nagyobb esélyünk van megelőzni az olyan betegségek kialakulását, mint például a szív- és érrendszeri vagy daganatos megbetegedések. Olvass még a témában
Az amerikai tőzegáfonya mégis leginkább nagyfokú antibakteriális hatásáról híres, melyet főként a húgyúti rendszerben fejt ki. Régóta ismeretes a tény, hogy azoknak, akik sokat fogyasztanak ebből a termésből, savasabb lesz a vizelete, és kevésbé lesznek hajlamosak a húgyúti fertőzésekre.