Kép forrása: avemario/depositphotos.com
A bevásárlólistát is mindig én írtam össze, soha semmit nem tett hozzá, soha nem adott ötletet, hogy mit főzzek, viszont állandóan hallgattam evés közben, hogy ő most hogy enne inkább ezt vagy azt. Ez a tulajdonsága az egyik undok nagynénémre emlékeztetett, aki soha semmi javaslatot nem tett, de mindig elsőként kritizált minden döntést.
Egy idő után rájöttem, hogy gyakorlatilag én vagyok a barátom személyi asszisztense, én menedzselem az életét, kiszolgálom és emlékeztetem mindenre, ő pedig hallgatag, de zsémbes főnökként hálálja meg nekem mindezt – a nagy semmivel.
Húszévesen valóban dolgoztam egy gazdag, hóbortos üzletember személyi asszisztenseként, aki ugyanilyen problémás volt, de a fizetésemen kívül azért tőle még kaptam olykor egy kis elismerést is. A barátomtól? Semmit. Úgy éreztem, ő mindezt elvárja tőlem, mintha ez természetes lenne. Olvass még a témában
„Állandó együttéléssel egy boldog kapcsolat fenntarthatatlan” – Történetek, amikor a pár szünetet tartott a házasságban
„Tartsd nyitva a szemed házasság előtt, utána tartsd félig csukva.” 15 vicces idézet a házasságról
Bátran szélesítsd ki az életkort! – Társkereső tippek, amiket rég tudnunk kellene
„Fárasztó olyan busz után futni, ami nem az enyém” – Nők történetei a bizonytalan pasikról
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
