A visszafelé elsült fegyver
A jelenségre számos szerző és szakértő felhívta a figyelmet. Többen voltak azok is, akik becsmérlő jelzőkkel illeték ezt a társadalmi réteget, ám nem igazán értek célt. Felcímkézték pl. az intimitásra nem vágyó férfiakat a sértőnek számító „sôshoku danshi”-val. Ahelyett, hogy ezzel pozitív változást vetítettek volna előre, elérték, hogy a címke divattá, egyfajta követendő etalonná váljon. Nem sokkal azután, hogy a japán kifejezés önálló főnévvé lépett elő az országban, a 20-30 közötti, egyedülálló férfiak 61-75%-a nyilatkozott úgy, hogy saját magát is sôshoku danshi-ként azonosítja.
A párkapcsolati trendek továbbra is azt mutatják, hogy egyre több japán dönt a szingliség mellett, amit még tovább erősítettek a digitális technológiák.
A humanoid robotokkal, vagy egyéb élettelen tárgyakkal való kapcsolattartás, szexuális együttlét odáig vezetett, hogy egyedülállónak lenni egyre kívánatosabb körülmény Japánban.
De nem csak ez az, ami erősíti a japán fiatalok vágyát, hogy szingliként töltsék el az életüket. Mindannyian érezzük, hogy sokszor nagyon komoly ellentét feszül a családalapítás és a karrier között, márpedig tőlünk keleten gyakran – számunkra felfoghatatlan módon – viszonyulnak a munkához. Sokan a családot, az elköteleződést teljesen ellentétesnek látják a nehezen felépített karrierjük kiteljesítésével. Bár a felmérések alapján Japánt súlyosabban érintheti a népesség számának csökkenése, valójában messze nem az egyetlen társadalom, amelyik új párkapcsolati paradigmák felé tart. Olvass még a témában
