Nem tudhatjuk, hogy mit tartogat a jövő, de ma már tudunk annyit a világról, hogy elég alapos tippjeink lehessenek. És hacsak nem változtatunk a dolgokon, akkor bizony sok területen úgy tűnik, hogy nem áll túl jól a szénánk…
Az ivóvíz hiánycikk lesz
Hogy a klímaváltozás nagyon is létező és rendkívül súlyos probléma, azt ma már senki, akinek egy csepp józan esze is van, nem kérdőjelezi meg. A mérvadó tudósok véleménye is legfeljebb annyiban tér el, hogy pontosan mekkora a kár, milyen gyorsan következnek majd be az egyes katasztrófák, és hogy egyáltalán van-e még esély visszafordítani a folyamatot – vannak ugyanis számítások, amelyek szerint mostanra olyan nagy kárt okoztunk, hogy ha holnaptól mindenki környezetbarát üzemmódra kapcsolna, akkor is késő lenne már.
Gavin Schmidt szerint például, aki a NASA űrtudományokkal foglalkozó intézetének igazgatója és klíma szakértő, az események nem visszafordíthatóak. „Minden, ami eddig történt, beleégett a rendszerbe” – mondta 2016-ban a Business Insider-nek adott interjújában. Ez azt jelenti, hogy a bolygón az átlag hőmérséklet 100 éven belül körülbelül 2 Celsius-fokkal is emelkedhet, ami talán nem tűnik akkora tragédiának, de a következmények katasztrofálisak lehetnek.
A klímaváltozás következtében olyan időjárási jelenségek, amelyek korábban bizonyos földrajzi helyeken extrémnek számítottak, mindennapossá válhatnak. 2012 nyarán például Grönland jégfelszínének 97%-a olvadni kezdett, ez pedig olyasmi, amire általában évszázadonként egyszer van példa – a klímaváltozással azonban egyre gyakoribbá válhat, és 2050-re akár jégmentesek is lehetnek a grönlandi nyarak. Bár sokan bíznak abban, hogy – legalábbis a század végéig – az Északi sark jéghegyei nagyjából stabilak maradnak, még az optimistább becslések szerint is 0,6-0,9 méterrel emelkedik meg az óceánok szintje, ami emberek millióinak otthonát veszélyezteti majd.
Az ivóvíz viszont hiánycikk lesz: ha nem teszünk sürgősen valamit, 100 év múlva az aszály a teljes földfelület 40%-át sújthatja – majd’ kétszer akkora területet, mint ma.
Túlnépesedés = éhezés, háborúk
Miközben folyton azt halljuk, hogy nem születik elég gyerek – ami egy adott társadalom szintjén valóban gondot okoz – a jövőnkre nézve valószínűleg inkább a Föld túlnépesedése lesz az, ami veszélyt jelent. 2011-ben a Föld népessége elérte a 7 milliárdot, 2016-ban pedig a 7,4 milliárdot. Mindez akkor válik kissé ijesztővé, amikor belegondolunk, hogy még 1960-ban is – tehát alig néhány évtizede – a bolygó össznépessége mindössze 3 milliárd volt.
A Föld Napja Alapítvány oldalán található információk szerint több mint 10 000 nemzedék kellett ahhoz, hogy az emberi népesség elérje a 2 milliárdot. Aztán egyetlen nemzedék élete során a bolygó lakosságának száma 2 milliárdról 9 milliárdra növekedhet – becslések szerint ugyanis 2050-re ennyien leszünk a Földön.
A növekvő népesedés nagy részét egyébként a fejlődő országok adják, de Európa össznépessége is 21%-kal nőtt az elmúlt 50 évben, míg az USA-é 72%-kal gyarapodott.
Ha a népesség továbbra is ilyen robbanásszerűen növekszik, 100 év múlva a mainál is sokkal súlyosabb problémát jelenthet majd az éhezés: a túlfogyasztás miatt a vízigény az elmúlt 100 évben kétszer olyan gyorsan növekedett, mint a népesség, és ugyanebben az időszakban a termelés is 5-ször nagyobb volt, mint a népességnövekedés. A nemzetközi szervezetek szerint ez pedig 100 éven belül nem csak nagyon komoly ivóvíz-, élelmiszer- és nyersanyag hiányhoz vezethet, de a források fölött kialakuló konfliktusok, háborúk is fenyegetőek lehetnek.
Eltűnő állatok
A klímaváltozás, a természetes élőhely letarolása és az orvvadászat miatt sajnos nagyon valószínű, hogy az ember nem csak saját magára hoz bajt, de más fajokat is magával ránt. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján jelenleg körülbelül 46 ezer faj van, közülük a legveszélyeztetettebb kategóriában körülbelül 5 ezren – ők azok, akik a kihalás szélére sodródtak.
A listán alattuk már csak a természetes élőhelyén kihalt (azaz csak fogságban élő) és a már kihalt állatok vannak. A kutatók szerint hacsak nem teszünk valamit, a következő 100 évben állatfajok tömeges kihalásával kell számolnunk.
Különösen nagy veszélyben vannak például a gorillák, az amuri leopárdok, az oroszlánok és a jávai orrszarvúak is a nyugati fekete orrszarvú, vagy más néven keskenyszájú orrszarvú sorsára juthat, melyet 2013-ban hivatalosan is kihaltnak nyilvánítottak az után, hogy 2006 óta egyetlen példányt sem láttak belőle. A különösen veszélyeztetett állatok kihalása néhány éven belül is bekövetkezhet, de ha nem teszünk sürgősen valamit, szinte bizonyos, hogy 100 év múlva már csak felvételeken láthatjuk ezeket a lényeket.
