A jó és a rossz baktériumok
A joghurtot pasztörizált tejből készítik, így megakadályozzák, hogy az érlelése során más baktériumok is elszaporodjanak.
A felforralt tejet beoltják a joghurtkultúrával, majd 6-8 órán keresztül körülbelül 40 fokos hőmérsékleten tartják, hogy a joghurtbaktériumok elszaporodjanak.
Ezek a baktériumok jótékony hatással vannak a bélflórára, mivel megakadályozzák, hogy a bélben elszaporodjanak a rossz baktériumok. Ezt egy orosz biológus, Ilja Mecsnyikov igazolta is, munkájáért 1908-ban Nobel-díjat is kapott. Olvass még a témában
Nem mindig élvezem a gyereknevelést – de nem tartom magam ettől rossz anyának
„Agresszió nélkül ütnek oda, ahol a legjobban fáj” – Férfiakat kérdeztünk, miért félnek a nőktől
Anyám szerint minden okkal történik, és megőrülök tőle
Kipróbáltam a sikolyterápiát a stressz ellen – meglepő tapasztalatot szereztem közben
Miért olyan egészséges a joghurt?
Ilja Mecsnyikov azért kezdte el vizsgálni a joghurt baktériumkultúráját, mert azt feltételezte, hogy a belekben található baktériumok az évek során lassan megmérgezik az embert.
Szülőhazájában, a Kaukázusban azonban a hegyi pásztorok hosszú életet éltek, és szerinte ez a joghurtnak köszönhető.
A jótékony baktériumok mellett a joghurt fehérjében és ásványi anyagokban is gazdag, remek kalcium forrás, valamint proteinben és B-vitaminban is gazdag, ráadásul a zsíranyagcserét is felgyorsítja, kalóriában azonban viszonylag szegény, így remek választás diéta idején is.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
