A jó és a rossz baktériumok
A joghurtot pasztörizált tejből készítik, így megakadályozzák, hogy az érlelése során más baktériumok is elszaporodjanak.
A felforralt tejet beoltják a joghurtkultúrával, majd 6-8 órán keresztül körülbelül 40 fokos hőmérsékleten tartják, hogy a joghurtbaktériumok elszaporodjanak.
Ezek a baktériumok jótékony hatással vannak a bélflórára, mivel megakadályozzák, hogy a bélben elszaporodjanak a rossz baktériumok. Ezt egy orosz biológus, Ilja Mecsnyikov igazolta is, munkájáért 1908-ban Nobel-díjat is kapott. Olvass még a témában
Miért tör rád ősszel a szorongás, amikor azt hitted, már feldolgoztad? Az évforduló-effektus évekkel később is kísérthet
Amikor neked kell lebontani mások vélt falait – határhúzás, következő szint
Nullától tízig: ennyire vagy kompatibilis a hónap szülötteivel, a Mérlegekkel
3 dolog, amit minden iskolareggelen megteszek, hogy mindenkinek jobb legyen a napja
Miért olyan egészséges a joghurt?
Ilja Mecsnyikov azért kezdte el vizsgálni a joghurt baktériumkultúráját, mert azt feltételezte, hogy a belekben található baktériumok az évek során lassan megmérgezik az embert.
Szülőhazájában, a Kaukázusban azonban a hegyi pásztorok hosszú életet éltek, és szerinte ez a joghurtnak köszönhető.
A jótékony baktériumok mellett a joghurt fehérjében és ásványi anyagokban is gazdag, remek kalcium forrás, valamint proteinben és B-vitaminban is gazdag, ráadásul a zsíranyagcserét is felgyorsítja, kalóriában azonban viszonylag szegény, így remek választás diéta idején is.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
