Az internet – a szükséges rossz

Az internet – a szükséges rossz

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / Az internet – a szükséges rossz

Valójában rálátásunk sincs arra, hogy az információ áramlása, annak minősége, milyen irányba viszi az emberiség fejlődését. A felhasználók nagy része csak elvonatkoztatva – mint kényelmi eszköz – képes olyan dolgokra gondolni, mint a net, vagy okos telefon.

Az információ áramlás azonban sokkal nagyobb hatással van ránk, mint gondolnánk. Teljesen megváltoztatta társadalmunkat…

Az információs társadalom fogalma

A társadalomban az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység. Az információból az értelem gazdasági hasznosításán keresztül érték jön létre.

Fritz Machlup vezette be a tudásipar fogalmát. Daniel Bell szerint nem az izomerő, energia, hanem az információ számít. Egy ilyen társadalomban a foglalkoztatottak nagy része nem vesz részt a megfogható javak előállításában. Alain Touraine szerint ez a termelés eredményét változtatja meg.
 

Az információ abszolút hasznos?

Nem lehet pontosan meghatározni azt, hogy milyen irányba viszi a világ társadalmának fejlődését. Ez azért van, mert nem csak a művészeteket, tudományos elméleteket, hanem hazugságokat, trivialitásokat, hibákat – és sok egyéb mást – is tartalmaz. Azaz nem egyértelmű sem a mód, sem az irány, mindenki maga válogat, saját szempontok szerint az információk közül. Az információ, a mennyiség és a szempontok miatt nem szükségszerűen hatékony és hasznos. Káros is lehet.

A világnap története

Eredetileg a távközlés világnapja volt május 17.-e, mivel a Nemzetközi Távíró Egyesület 1865. május 17.-én alakult meg, Párizsban. 2006 óta már az információs társadalom világnapja is, mivel döntően befolyásolja az élet minden területének, cégekének és egyének, az állam és társadalmi közösségek életminőségét, működését, ahogy például az oktatásét is. A információhoz ma már korlátlanul, szűretlenül, felülbírálatlanul hozzá lehet jutni, nem úgy, mint Platon korában, aki a tudást egy elfogott és kalitkában őrzött galambhoz hasonlítja.


Az internet – a szükséges rossz?

Nemzetközi átlagban nézve, az internet használóinak száma 10 százalékkal nő. Magyarországon a 15-69 éves népesség 62 százaléka, azaz 4,6 millió ember internetezik havi rendszerességgel. A fiatalok és diplomások körében a nethasználat 90 százalékos arányú, az ötvenes éveikben járók 43, az attól idősebbek 24 százaléka használja az internetet. A idősebb korosztály most fedezi fel az internet adta lehetőségeket, míg ebbe a rendszerbe egy gyerek gyakorlatilag ,belenől’.

Ám hazánk egy része digitálisan írástudatlan, nem él a lehetőségekkel, nem tanulja meg (ésszerűen) használni azt – ez azt jelenti, hogy a mai társadalmat, annak alapjait formáló rendszerből ki- és lemarad.


A globális falu fogalma

Marshall McLuhan médiafilozófus úgy vélte, hogy a technológiai eszközök az emberek fizikai képességének és kiterjesztésztései. Három korszakra osztotta az emberi társadalmat:

1. A törzs világa – melynek uralkodó eleme a beszéd volt.

2. Guttemberg-galaxis – kialakította a tipográfiai társadalmat, ami megnyitotta az utat a civilizáció felé.

3. A globális falu korszaka – mely drámai változásokat hozott. Társadalmi életünk minden részét újraépítette. Globális falu az, ahol az elektronikai vívmányok hatására az idő és a tér fogalma megszűnik létezni, és a másik emberrel történő folyamatos és azonnali kapcsolatot tekintve újraépíti a kommunikációt, globális méretekben.   Nincs annyi időnk, hogy a töménytelen információ között alaposan tudjuk szelektálni, ahogy arra sincs, hogy mindet feldolgozzuk, beépítsük mindennapjainkba. Az, hogy ez mégis milyen rendszer alapján működik (valahogyan), az egy másik történet. Az biztos nem szabad mindent – életünk minden területét – az információ hatalma alá rendelni, mert akkor nem lesz kaland az élet, csak időtöltés.

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást