Sokszor és sokat olvashattunk arról, milyenek az energiavámpírok, hogyan használják az emberek az érzelmi visszaéléseket baráti kapcsolatokban, vagy akár házasságon belül. Sok jó tanács kering az interneten arról is, miként lehet védekezni az ilyen érzelmi támadások, visszaélések ellen, ám arról már kevés szó esik, hogyan ismerhetjük fel saját hibáinkat.
Hullámvölgyekben, vagy akár csak a rosszabb napjain mindenki válhat időszakosan mérgező személyiséggé, olyasvalakivé, aki sokkal több energiát vesz el a környezetétől, mint amennyit adni képes. Ez azonban normális dolog, hiszen csak rövid ideig tart – egy jó kapcsolatban, vagy éppen a családban könnyen kezelhetőek az ilyen helyzetek.
De mi van akkor, ha nem múlik ez az időszak, és lényegében te leszel az, akitől óva int a szakirodalom? Milyen intő jelek figyelmeztethetnek rá, hogy sok mindent át kell gondolnod?
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
1/5 Felnagyítod a csalódásokat
Természetes, hogy mindenkit érnek csalódások, ám messze nem egyformán kezeljük őket. Biztosan azt gondolod, hogy aki alapvetően boldog, az a kisebb-nagyobb problémákat is jóval könnyebben veszi, és ennek végül is van alapja. (Más kérdés, hogy a boldogságot egészen más kívülről látva megítélni.)
Rád azonban jellemző, hogy mindent irreálisan felnagyítasz és a végén már ott tartasz, hogy úgy érzed, az egész világ összeesküdött ellened. Mintha a főnöködtől kezdve, a rokonaidon keresztül, az időjáráson át minden és mindenki azt lesné, hol tehet keresztbe neked.
Az eszedbe se jut, hogy a saját felelősségedet lásd a történtekben, illetve mérlegeld, mik a valóságtól elrugaszkodott meglátásaid.
A sérelmeidet persze nem tartod magadban, hanem rázúdítod a körülötted levőkre, akik így kénytelenek szenvedni a negatív energiáidtól.
2/5 Nagyon rossz az önértékelésed
Ha nem vagy jóban magaddal, akkor nem igazán tudsz pozitív ember lenni, bármennyire is szeretnéd.
Persze, ez nem azt jelenti, hogy te képtelen vagy másoknak adni sőt, sokszor azok hoznak nagyobb áldozatokat (akár ismeretlenekért), akiknek alig akad önbizalmuk. Ugyanakkor más a segítségnyújtás és más az, amikor az önértékelés hiánya egyfajta negatív világnézet kialakulásához vezet.
Ha nem szereted magadat, akkor nem tudod elhinni azt sem, hogy szerethető vagy. Ha csúnyának érzed magadat, akkor nem hiszed el, hogy más megláthatja benned a szépet… Amikor ezek az érzések elhatalmasodnak feletted, akkor könnyen kialakulhatnak különféle egészségtelen minták, amikre észrevétlenül is ráállíthatod a napjaidat. És hogy mi ennek az eredménye?
Könnyen negatívvá, undokká válhatsz, aki ily módon próbál távol tartani magától mindent és mindenkit.
Azonban nem mindig lehetsz egyedül – ekkor pedig előtérbe kerül a személyiséged mérgező, mások számára fájdalmas, bántó, vagy éppen tűrhetetlen oldala.
A mérgező személyiséget nem sokan tűrik meg maguk mellett, legfeljebb csak azok, akik kénytelenek – de ők is csak addig, amíg muszáj. Ha túlságosan is elragadnak ezek a toxikus érzelmek, akkor idővel azt veheted észre, hogy senki sem maradt körülötted. Ez persze még mélyebbre húzhat, hiszen a magánynál kevesebb dolog van, ami rosszul érinti az embereket, akik alapvetően társas lények. Már az is fájdalmas tud lenni, ha régóta vagy egyedülálló, hiszen sokaknak a boldogság maga a szerelem, és sokan egyébként éppen ezen a ponton válnak mérgezővé: amikor alakul egy kapcsolatuk, akkor ahhoz foggal-körömmel ragaszkodnak.
Azonban azt a kisajátítást, amit egy ilyen önbizalom-hiányos, magányos ember kivetít magából, jóformán senki sem viseli el.
Minden egyes kapcsolatod, legyen az baráti, vagy szerelmi, kudarccal végződhet, amitől csak még negatívabbá válik a személyiséged.