Az influenza és az elektromosság rejtélyes története

Az influenza és az elektromosság rejtélyes története

Címlap / Életmód / Egészség / Az influenza és az elektromosság rejtélyes története

A kutatók különös összefüggésekre bukkantak az influenza megjelenésével és az elektromosság terjedésével kapcsolatban. Megerősödni látszik az a régi igazság, hogy azt kapjuk vissza, amit kisugárzunk. Elképzelhetőnek tartom, hogy ez nem csak egyénileg, hanem kollektívan is működik; ha az egész Földet, sőt, az egész univerzumot vesszük számításba.

Az influenza nem újkeletű jelenség. A legvalószínűbb, hogy már az ősemberek és ősállatok is találkoztak vele. Esélyes, hogy már jóval az emberek megjelenése előtt létezett. Kínában 6000 éve már tudtak róla és Hippokratész is ismerte és pontosan leírta a tüneteit. A korai időkben csak elvétve fordult elő, ezért írásos feljegyzések csak a nagyobb járványokról vannak. A legrégebbi pandémia 1510- ben volt, majd a XVI. századtól több komoly kiterjedésű járvány is jelentkezett. 

A természet elektromossága

A következő összefüggések megértéséhez el kell kanyarodnom kicsit az elektromosság felé. Ez egy rendkívül érdekes jelenség, és nagyon változatos formákat ölthet. Egészen pontosan, az egész világegyetemünk és a benne található élő szervezetek mind elektromos természetűek. Ez köztudomású, de azért gondoljunk most bele, hogy jobban el tudd képzelni. Különös tekintettel az ide tartozó részekre.

Elektromos felépítése van a Földnek, a Napnak, az embereknek, az állatoknak és a növényeknek. Valójában semmi sem különül el, mert a mindent körülvevő légtér illetve az űr is elektromos. Az űr nem üres, mint ahogy a nevéből sejthető lenne, éppen ellenkezőleg, csordultig van elektromos természetű plazmával. 

Minden kapcsolatban van

Az égvilágon semmi sem különálló, mégha a szemünkkel látni is vélünk körülötte egyfajta határvonalat. Minden egységbe olvad össze. Ahogy a különféle sejtalkotók alkotják a sejtet, hasonlóképpen az organizmusok sokasága az élővilágot. A sejtek szervekbe, a szervek szervrendszerekbe tömörülnek, amelyek aztán felépítik a szervezetet. Az élőlények sokasága alkotja a Föld lakosságát, és bár az emberek és az állatok képesek mozogni és jelképesen szabadnak tűnnek, a szabadságuk csak bizonyos keretek között érvényesíthető.

A Föld része a naprendszernek, ami kapcsolatban áll más galaxisokkal. Az egész mindenséget pedig egy láthatatlan energiaháló tartja össze és szövi át. Az éter a létezés abszolút kezdőpontja, ez alkot tehát különféle formában (halmazállapotban) mindent, tényleg minden láthatót és láthatatlant is. Ezt alapul véve nincs valódi elkülönülés, nincs igazán „önálló” cselekedet, nincs semmi, amivel ne hatnánk a többiekre és a nagy egészre. Mindenre érkezik valamilyen visszajelzés. Amit kisugárzunk, az érkezik vissza hozzánk hosszabb-rövidebb úton. 

DKosig/istockphoto.com

Külső hatások

A Nap elektromos természete bizonyított, modellezhető, laboratóriumban már sikerült előállítani mesterséges napot. A Nap aktivitása laikus szemlélőként egyenletesnek és állandónak tűnhet, a valóságban azonban ez gyakorlatilag napról napra változik. Az utóbbi időben gyakran tapasztalhatók meglehetősen intenzív sugárzással bíró napkitörések is. A Föld mágneses mezejét folyamatosan ostromolja a Naptól érkező elektromos töltésű napszél, amit a Föld körüli sugárzási övezetben cirkuláló elektromos áramok torzítanak.  

A naptevékenység erősödése és csökkenése nem marad észrevétlen a Föld számára. A klímánkban bekövetkező markáns lehűlési események a kutatók szerint összefüggésbe hozhatók azokkal az időszakokkal, amikor csak alacsony számban figyeltek meg napfoltokat, például a Maunder-minimum és a Dalton-minimum idején. 

Míg a Nap erőteljesebb tevékenykedése – a Maunder minimum után – 1728-ban, mintha „influenzahullámot” indított volna el. Az akkori csúcsot 1738-ban érte el.

Ekkor szintén megnőtt az influenzás esetek száma világszerte, az emberek és az állatok között is. Ez a 10 évig tartó járvány kb. 2 millió emberéletet követelt. Aztán 1743-ban lesújtott a következő járvány. Az évszázad végén az orvosok még eléggé tanácstalanul álltak és próbálták kideríteni az okokat. 

Vajon a napkitörések csak úgy véletlenszerűen történnek, vagy esetleg mi váltjuk ki a keletkezésüket? Ahhoz kétség sem fér, hogy a Nap hatással van a földi életre, de megeshet, hogy ez nem csupán egyirányú folyamat, tehát a Földnek is lehet hatása a Napra és akár az univerzum többi részére is. 

A találkozási pont

1836-ban Heinrich Schweich felfigyelt arra, hogy minden fiziológiai folyamat elektromos áramot termel. Már arra is fény derült, hogy a sejtjeink működési feszültsége -25 mV, tehát az emberi testben fellelhető bioáram  nagyon alacsony feszültségű. Schweich megállapította, hogy a légkör elektromos zavara megakadályozhatja a testben felgyülemlett felesleges elektromosság kiürülését. Megerősítve ezzel azt a feltételezést, hogy a szervezetben felhalmozódó elektromosság okozza az influenza tüneteit. Ha tehát az influenza elsősorban elektromos betegség, akkor lehetséges, hogy a légkör elektromos zavarára adott válasz.

Az influenza egyre gyakoribb és pusztítóbb járványainak kialakulásához alapvetően hozzájárulnak a civilizációs tényezők, a modern közlekedési technológiák, az elektromos hálózat terjedése és az elektromágneses sugárzások megnövekedése.

duescreatius1/istockphoto.com

A villamosenergia elterjedése a bolygón

Jelentős fejlesztés vette kezdetét a távíróvonalak kiépítésével. 1875-re 700 ezer mérföld kábel hálózta be a Földet, ami egy igen komoly változás volt az emberiség életében. A kutatók szerint ez kapcsolatba hozható egy új betegség tömeges megjelenésével. Ez volt a neuraszténia, ami megdöbbentő hasonlóságokat mutat a manapság mikrohullámú betegség (vagy elektromágneses túlérzékenység) tünetegyüttesével.

Egyszeriben rengeteg ember érezte magát gyengének, kimerültnek és dekoncentráltnak látszólag ok nélkül. Valamint fejfájdalmat, szédülést, fülzúgást, szapora pulzust, szívfájdalmakat, szorongásos rohamokat, depressziót tapasztaltak, és gyakorta társult a közönséges náthához vagy influenzához. A megfigyelések szerint a vasutak és a távíróvonalak mentén kezdett elterjedni. Arthur Firstenberg úgy találta, hogy ezidőtájt „az influenza robbanásszerűen és kiszámíthatatlanul csapott le újra és újra, hullámokban egészen 1894 elejéig. Mintha valami alapvető változás történt volna a légkörben.” 

A megszaporodó járványok korszaka

A modern elektromos korszak kezdete, 1889-ben szintén egybeesik egy világméretű járvány kitörésének idejével. Az I. világháború alatt ugyanis rengeteg antennát telepítettek és erős rádióhullámokkal borították be a Földet. 1918-ban felütötte a fejét a spanyolnáthaként elhíresült pandémia, ami megszámlálhatatlan ember halálát okozta. Szándékosan nem számszerűsítem az adatokat, mert a szakértőknek sem sikerült, és csak feltételezések találhatók róla.

A legsúlyosabb állapotba azok a katonák kerültek, akik huzamosabb ideig ki voltak téve az antennák sugárzásának. Miután világszerte elterjedtek a radarok, 1957-ben lezajlott az ázsiai influenzajárvány. A hatvanas évek végén indították az első műholdakat a Van Allen-övbe. 1968-ban megjelent az influenzavírus  Hong Kong-i változata. Firstenberg meglátása szerint ezekben az időszakokban a Föld elektromos rendszerét durván megzavarták, ami hatással volt az élőlények „áramköreire” is. Az internet és a mobiltelefonok rohamos terjedése már csak olaj volt a tűzre, és úgy tűnik meglett az eredménye. A következő kiterjedtebb fertőzést a 2009-es H1N1 sertésinfluenza okozta.

PeopleImmagges/istockphoto.com

Természetesen más okok is közrejátszanak a járványok kialakulásában, de az elektromágneses energiák egyre nagyobb mértékű jelenléte a Földön fokozhatja az élőlények fogékonyságát a fertőzéses betegségek iránt.

VIDEO Ők lesznek 2024 legszerencsésebb csillagjegyei

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!