Öregnek érzem magam? Igen. Bánom? Cseppet sem.
Nem tagadom, ahogy ránézek ezekre a visszatérő trendekre, elönt egyfajta öregedés-élmény. Mintha a ruhák tükröt tartanának: ennyi idő telt el azóta, hogy először hordtam őket. Ugyanakkor van ebben valami felszabadító is. Nem érzem, hogy szégyellnem kellene, inkább nosztalgikus mosollyal nyugtázom: hát eljött ez az idő is. A gyerekek, akik akkor születtek, amikor én éppen a lázadás és az önfelfedezés útjára léptem, mára ugyanezen az úton járnak.
Nem is vagyunk olyan mások
A generációs szakadék olykor félelmetesen mélynek tűnik. Amikor egy Gen Z fiatallal beszélgetek, sokszor érzem úgy, mintha két galaxis lakói próbálnának közös nyelvet találni. De ha közelebbről nézem, rájövök: valójában ugyanaz történik, mint velünk annak idején. Ugyanazokat a dolgokat élik át.
Keresik önmagukat, az élet nagy igazságait, próbálnak kitűnni a többiek közül, és még hisznek benne, hogy ők majd jobban csinálják. És közben pontosan úgy örülnek egy kilós ruha-bolt ládájának alján talált retró nadrágnak, mint annak idején mi is. Olvass még a témában
A Botok Királynője: ezt üzeni az augusztusi Tarot kártya
A magas, mély hangú pasik jönnek be – és akkor mi van?!
A lányom 7 évesen kezdte az iskolát, és ma hálás vagyok ezért a döntésért
„Tönkre fogsz menni benne, ha mindenkiért te aggódsz” – Így változtatta meg a pszichológusom egyetlen mondata az életemet
A cikk folytatódik, lapozz!
Következő cikkünkNapi horoszkóp: kis győzelemre számíthatszA legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
