Sok évnyi terápiámba került, mire megértettem, hogy a tehetséges gyerek, ha így kezelik, hozzászokik ahhoz, hogy alapból jól kell teljesítenie, mert „ő többre képes”, „ő okosabb”, „ő gyorsabban tanul”.
A csillagjegyed elárulja, milyen munkában teljesedsz ki igazán
Így aztán nem tanul meg küzdeni, újra próbálni, hibázni, elbukni – ezek a készségek ugyanis nemhogy jutalmat nem érdemeltek, de szégyellni valóak voltak.
Felnőve ez számomra oda vezetett, hogy nemcsak nem tudtam örülni az eredményeimnek, de ha valamit csak komoly munkával és kitartó erőfeszítésekkel értem el, még szégyelltem is magam, és mindent megtettem, hogy úgy tegyek, mintha minden könnyen ment volna, és amúgy az eredményem igazán nem is számítana – mert szégyelltem, hogy valaminek az elérése (még ha sikerült is!) Egyáltalán kihívást jelentett egy ponton.
Azon túl, hogy ennek a hamis képnek a fenntartása rengeteg energiámat felemésztette, a kudarctól való félelem egyenesen bénítóvá vált. Hiszen, ha az értékem a tehetségemben rejlik, abban, hogy nekem minden kisujjamból kirázva megy, és veszítenék az értékemből, ha kiderülne, hogy valamivel megküzdöttem – mégis mit tenne az énképemmel, ha kiderülne, hogy valamivel próbálkoztam, és még így sem sikerült! Olvass még a témában
„Amikor megláttam a katicát, tudtam, hogy a nagyi még mindig itt van” – Szeretteink üzenetei a síron túlról
„Elvárta, hogy mindent elviseljek” – minél többet tolerálsz, a pasid annál kevésbé fog tisztelni
Nem szereted a Halloweent? Rendben. De miért kell másnak is utálnia?
Az örök panaszkodók, a kapcsolati drámázók és az életmódguruk: emberek, akiknek nem adok többé teret az életemben
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
