Követte mindenhová – még a könyvtárba is, ahol szinte bolondot csinált magából a megjelenésével,mert a könyvtáros (a volt osztályfőnöke) szóvá is tette, hogy 10 éve látta ott utoljára, és akkor is szinte fegyvert kellett a homlokához tartani, hogy belépjen.
Pedig tudta… tudnia kellett milyen eszeveszett vonzalmat érez iránta. Eltelt 20 év, és az érzések most viharos erővel váratlanul zúdultak rá. Szíve majd’ kiugrott a helyéről, tenyere izzadni kezdett, izmai pattanásig feszültek. Képtelen volt levenni róla a szemét.
…
Olvass még a témában
– Szia, Máté! – köszönt vissza Anikó.
