Életmód / Egészség

A hosszú élet nyomában: A mai gyerekek akár 50% eséllyel is megélhetik a 100 évet

Természetesen senki nem tudja előre megmondani, hogy meddig élünk – a váratlan balesetek, tragédiák nem megjósolhatóak, ahogyan a betegségek sem. Utóbbiaknak azonban, tehát a természetes halálokoknak a bekövetkezése lehet valószínű, vagy kevésbé valószínű egy korábbi vagy későbbi időpontban.

Megbecsülhető, meddig fogunk élni

Ez pedig nem csak azt jelenti, hogy számos tényezőt figyelembe véve megbecsülhető születéskor egy ember adott, várható élettartama, de azt is, hogy tehetünk azért, hogy az életünk minél hosszabb legyen – illetve, hogy a hosszú életre minél nagyobb legyen az esélyünk. Azt, hogy ki milyen hosszú életet élhet, természetesen az egyedi génállományon túl az életmód is befolyásolja, de még rajtunk kívül álló tényezők is nagyon fontos szerepet játszanak a képletben: milyen a levegő ott, ahol élünk? Milyen a klíma? Milyen az orvosi ellátás? Jellemző-e a kultúránkra a prevenció, vagy csak akkor megyünk orvoshoz, amikor már vinni kell?

Egyes becslések szerint már megszülettek azok a gyerekek, akik akár a 120 éves kort is megélhetik, sőt a mostani gyerekeknek akár a fele is elérheti a 100 éves kort.

A születéskor várható élettartam világátlaga 2010-ben 67,2 év volt, de természetesen ez területenként nagyon eltérő lehet, sőt még a nők és a férfiak várható élettartama között is van különbség.

Az, hogy átlagosan hány évig élünk, csak az utóbbi néhány évtizedben is drámaian emelkedett: még a korai 20. századi Nagy-Britanniában is 31 év megélésére számíthatott egy újszülött, ma pedig egyes becslések szerint már megszülettek azok a gyerekek, akik akár a 120 éves kort is megélhetik, sőt a mostani gyerekeknek akár a fele is elérheti a 100 éves kort.

A legmagasabb várható élettartama a világon egyébként az Andorrában élő nőknek van (86,62 év), a legalacsonyabbra pedig a Mozambikban számíthatnak (nők és férfiak egyaránt 40,4).

Hogyan tehetjük hosszabbá az életünket?

A modern technológiának, az orvoslásnak és a higiénia elterjedésének hála a mai gyerekek már sokkal hosszabb életre számíthatnak, de mik azok a döntések, amelyek ténylegesen befolyásolhatják, hogy valaki megéri-e ezt az átlagot, vagy esetleg jóval tovább is él annál? Lynda Gratton és Andrew Scott könyve, a The 100 -Year Life: Living and Working in an Age of Longevity ezt a kérdést járja körül. A szerzők szerint az élettartamunkat olyan tényezők is befolyásolják, mint például a karrierválasztás, az egészségügyi előre tervezés, de a fizikai jólét mellett ugyanolyan fontos például a mentális egészség karbantartása, sőt a baráti kör minősége is.

A magyaroknak van még hova fejlődni

2012-es adatok szerint Magyarországon a nők várható élettartama 78,7, míg a férfiaké 71,6 év. Érdekes, hogy a várható élettartam a ’60-as évek közepétől körülbelül a ’90-es évek elejéig többé-kevésbé stagnált, illetve a férfiak esetében még vissza is esett valamennyit, majd ismét növekedni kezdett. De nézzük, mi is az, amit valójában tehetsz azért, hogy hosszabb és egészségesebb életet élj, illetve, hogy a gyerekeid azt éljenek.

Szűrővizsgálatok

Magyarországon a halálozási okok között vezetnek a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos, az emésztőszervi és a légzőszervi betegségek. Mindez azért is különösen szomorú, mert ezek közül a betegségek közül sok gyógyítható vagy kezelhető lenne, ha időben fordulnánk orvoshoz, megszületne a diagnózis, és betartanánk az orvos előírásait.

Sajnos azonban még mindig nem járunk eleget szűrővizsgálatokra, és azt is meg kell említeni, hogy nem az elképzelhető legjobb egészségügyi szolgáltatást kapjuk, ami ma a tudománynak köszönhetően elérhető lenne: a Magyarországi egészségügyi ellátás a világranglista nagyjából középmezőnyében van, Európán belül viszont a rosszabbul teljesítők között szerepelünk.

Megelőzés

A vezető halálokok között szereplő betegségek ha nem is mindegyike, de sok megelőzhető, kivédhető lenne, ha egészségesebben étkeznénk és többet mozognánk, illetve nem rombolnánk az egészségünket. A Magyar Édességgyártók Szövetsége szerint azonban egy 2009-es felmérés alapján a magyarok továbbra is előnyben részesítik a húsos ételeket, kevés zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztanak.

A GfK Hungária Piackutató Intézet adatai alapján a társadalomnak mindössze 2%-a sorolható az úgynevezett “felső klasszik” kategóriába, ők azok, akik a szárnyashús mellett kedvelik a halat, viszont gyakran fogyasztanak szárazárut és fehérkenyeret. Alkohol fogyasztásukra a bor fogyasztás a legjellemzőbb, és ők számítanak a legegészségtudatosabb fogyasztóknak is. Jó hír viszont, hogy édességfogyasztás területén úgy tűnik, egyre tudatosabbak leszünk: többek keresik a minőségi, magas kakaótartalommal rendelkező terméket a tejbevonó massza helyett.

Nem sokat javult a helyzet a dohányzás, a daganatos megbetegedések egyik leggyakoribb okozója tekintetében sem: Az ELEF 2014-es adatai szerint a felnőtt lakosság 29%-a dohányzik, szemben a 2009-es 31%-os aránnyal. A két időpont között azonban csak az alkalmi dohányosok aránya esett vissza, a rendszeres dohányosoké lényegében nem változott (2014-ben 28, 2009-ben 27%). 2014-ben az alkalmanként rágyújtók aránya elenyésző, mindössze 1,6%. A két nem dohányzási szokásai közötti különbség jelentős, és kismértékben nőtt is 2009-hez képest: a nőknek csak kevesebb mint negyede, a férfiaknak viszont egyharmada tartozik a rendszeresen dohányzók körébe – áll a KSH tanulmányában.

Ugyanez a tanulmány számol be az alkoholfogyasztásról is: a teljes felnőtt lakosság 5,4%-a sorolható a nagyivók közé a bevallott értékek alapján. Ez kismértékű emelkedést jelent a 2009-ben becsült 4,6%-os arányhoz képest.

Ennél is elkeserítőbb a helyzet a testmozgás területén: a lakosság közel fele munkája során passzív (azaz ül, vagy egy helyben áll), és a szabadidőnkben is kevés időt szánunk a testmozgásra: a lakosság kétharmada (67%) nem sportol még napi 10 percet sem.  A legsportosabbak, akik a hét minden napján végeznek testmozgást, a felnőtt népesség mindössze 4,5%-át teszik ki. A kimondottan izomerősítő, állóképességet fejlesztő gyakorlatokat napi rendszerességgel végzők aránya pedig mindössze 3,2%, szemben az ilyen jellegű tevékenységet teljes mértékben elhanyagoló 76%-kal – írja a KSH.

Mentális egészség

Közismert és borzongató tény, hogy Magyarországon arányaiban magas az öngyilkosságok aránya, amihez bizonyos mértékben hozzájárul az is, hogy a mentális egészségügyi ellátás még mindig egyfajta bélyeget visel magán: furcsán nézünk arra, aki pszichológushoz megy, és sokan hiszik, hogy a depresszió valamiféle jellembeli hiba.

A Magyar Pszichiátriai Társaság2012-es adatai szerint a magyarok mintegy harmadát érinti a depresszió valamilyen formája, és a népesség csaknem 7%-a szenved súlyos depresszióban. Magyarország mentális egészségének nem csak a szakemberek hiánya nem tesz jót, de valószínűleg az sem kedvez, hogy keveset járunk közösségbe, beszűkül a baráti körünk, és inkább magányos tevékenységeket folytatunk: a KSH 2015-ös adatai alapján 4,1 millió magyar háztartásból 3,93 millióban (95%) van televízió, és egy átlagos magyar napi 5 órát tölt a tévé előtt.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást

    Bien.hu

    FREE
    VIEW